Mindig ott leszek veled (Befejezett)

Nem kérdezed, nem tudsz róla

Aito szemszöge:

-Saki úrfi már meg is bélyegzett?-törte meg a csendet a hangja. -sóhajtottam egyet.

-Nem. -adtam meg az egyszerű választ.

-Akkor ki volt? 

-A szerelmem....-pár könnyem elkezdett leszáguldani.

-Bocsánat. Nem akartam. -hajtotta le a fejét.

-Nem semmi baj. Szerintem jobb ha tudsz róla. -Mennyit tudsz? Tudod miért vagyok itt?

-Csak annyit hogy Saki úrfi szerelmes beléd semmi mást nem mondtak el.

-Szeretnéd tudni a többit is.-sóhajtottM egyet -felnézett rám és bólintott egyet.

-Hát tudod én egy kísérleti baleset után macska hibrid lettem. Az egyetlen a földön. És mivel nem alfa vagyok így több képességem lett. Ezért kerestek engem. Egyik nap a szerelmem akit addig még nem ismertem megmentett és hamar összejöttünk. Mindig megvédett de egyik nap elraboltak. Kínoztak minden nap és vizsgáltak. Egyik este ő kimentett mert őt is külön elfogták. Azóta a falkájában éltem egy erdőben. Egyik nap elment harcolni és akkor jöttek és hoztak ide. Apropó aznap derült ki hogy terhes vagyok tőle mert omega vagyok. -ámult és sajnálkozó arccal figyelte a mondandómat. -És Sakinak megtetszettem ezért elraboltatott és azt akarja legyek a felesége és vagy felnevelem vele a gyerekem vagy a kedvesem fogja egyedül nélkülem. -a végére pár könnycsepp gördült végig újra az arcomon. -megint fel kellett a rosszakat és a jókat idézni.

-Nem tudtam hogy ilyen rossz volt neked. Sajnállak nagyon. -mondta lehajtott fejjel.

-És te hogy hogy itt vagy mint szolga? -megtörtem az uralkodó csendet.

-Tudod a szüleim eladtak ide mert hibridnek nem lettem volna jó és ekkor szakítottak el a bátyámtól.

-És vele mi lett? -nem is tudtam hogy ő tőle is elszakítottak valaki fontosat.

-Hát eladták hogy hibrid katona legyen, de megszökött egy különleges esettel és azóta nem hallottam róla semmit. Engem ezután adtak el szolgának hátha én is megszöknék. -hát mit nem mondjak valahogy elég ismerős ez a story.

-Bocsáss meg a kérdésért de, hogy hívják a bátyádat? 

-Naoki, Naoki Hasegura. -ugye ezt nem mondod komolyan. -nem is mondta nekem hogy van testvére, igaz nem is kérdeztem. -tátott szájjal néztem rá.

-Mi baj? Talán ismered? Vagy hallottál róla valamit? 

-Hogy néz ki? -biztosra akarok menni mielőtt elmondom neki.

-Hát amikor utoljára láttam a haja fekete és a szeme vérvörös volt. -csak néztem. Akkor hát igaz. A szerelmem testvére van mellettem.

-Hát...nem tudom hogy mondjam el neked de..

-Meghalt? Tudtam hogy ez lesz...-elkezdtek folyni a könnyei.

-Nem, nem , nem! Ne sírj. A testvéred még él és biztonságban van..-kicsit megnyugodott az arckifejezése.

-És hol van most? - kérdezte szipogva

-Vagy a falkájának segít vagy engem keres....

-Várjunk te vagy Naokinak a kedvese és gyerekének az anyja? -próbálta összerakni a történetet.

-Igen.-odajött hozzám és megölelt.

-Köszönöm! Hogy elmondtad hogy biztonságban van. Örülök neki hogy ott vagy neki és esküszöm kijuttatlak innen hogy visszamehess hozzá. -könnybe lábadt újra a szemem. 

Még pár percig így voltunk utána felkísért a szobámba és egyedül maradtam. -pár percnyi gondolkodás után egy világos kék hajú fiú lépett be hozzám.

-Á, szóval igaz...-lehajtotta a fejét.-én csak értetlenül néztem rá. -Jajj, elnézést Keigo vagyok Saki öccse és csalódnom kellett most nem gondoltam hogy tényleg létezel. -leült mellém. -Tudod én szerelmes vagyok a bátyámba. -mondta nekem erre meg csak elállt a szavam. Gondolom te nem vagy belé?-bólintottam. -Szóval mit szólnál ahoz ha kijuttatnálak innen? -csillogó szemekkel néztem rá. -Na akkor mi a válaszod.

-Elfogadom. Nem akarok többé itt lenni.

-Akkor ezt megbeszéltük. -állt fel mellőlem -Holnap reggel kiviszlek. -egy pszihopata mosoly kíséretében kiment amit nem tudtam hova tenni. De nem érdekelt örültem hogy végre kijuthatok innen és visszamehetek hozzá. Ekkor eszembe jutott Naoki bátyja. Szólnom kell neki hogy jöjjön velem. Lehet megengedi remélem. Este még bejött hozzám Keigo és mindent elmesélt mit kell csinálnom és hol legyek. Azt mondta a szolga fog kivinni végül, velem maradni és ennek nagyon megörültem. Bár egy kicsit gyanús volt ez a hirtelen segítség. Na mindegy hamarosan újra vele lehetek.

Naoki szemszöge:

Még mindig semmi....Már alig tudom elviselni a hiányát. Egyre jobban hiányzik. Alig alszom nélküle és sokszor sírok mostanság. A barátaim mindig megnyugtatnak és emlékeztetnek hogy van remény és én hiszek benne de már nemtudom hoy meddig fogom bírni nélküle...

Aito szemszöge:

Este volt már és amikor majdnem elaludtam egyszer csak Saki lépett be az ajtón.-felültem és felé néztem. -közelebb jött és mellém feküdt. -amikor megpróbáltam elhúzódni belemarkolt a fenekembe és közelebb húzott magához. 

-Ne menekülj szépségem. -a hangja mint a kés úgy hasított belém. -egyre jobban ficákoltam de nem engedett el. 

-Hagyj békén! -ordítottam.

-Oké még kapsz egy napot de csak egyet. - sóhajtott. Ha holnap nem leszel az enyém Megöletem a gyerekedet és azt akibe szerelmes vagy. -megint a sírás kerülgetett a szavaitól. De megnyugtatott a tény hogy holnap kivisz innen Keigo. -Saki mérgesen rám csapta az ajtót én meg a sírás közepette elaludtam.

Ennyi lett volna ez a rész. Remélem tetszett nektek. ❤️❤️ Köszönöm hogy elolvastad.
A következő részben találkozunk:
Sziasztok!