Mindig ott leszek veled (Befejezett)

Levelek

Aito szemszöge:

-előttem állt és olyat tett amire nem számítottam volna. -eloldotta a kikötözött kezem, és lábam. - amilyen gyorsan tudtam hátrálni kezdtem. Ki tudja hogy ez a stratégiája-e. -látta hogy félek tőle.
-Ne félj! Nem foglak bántani! Nem azért jöttem hogy magamévá tegyelek. -mondta nyugodt hangon. -Jah és sajnálom ha megijedtél amikor kiabáltam de tartanom kellett a figurát nehogy a végén gyanút fogjanak.

-Semmi baj, de akkor miért jöttél? - a hangom rekedtes volt.
-Én Rin vagyok. Jimon egyik régi ismerőse. - a név hallatán boldogság öntött el. - Tudod pontosabban azért vagyok itt mert egy levelet hoztam Naokitól neked. És még ma este kiviszünk innen. - ilyen nincs. Ez komoly? Nem is erőszakolnak meg és még ki is jutok innen. Nagyon Boldog vagyok. (Meglepődtél mi? Nem hitted volna hogy ez fog történni?)
-Köszönöm. - kivett egy levelet a zsebéből és a kezembe nyomta. - kinyitottam a borítékot és ez állt benne:
Aitonak:
Szerelmem nagyon hiányzol! Ígérem ma este kiszabadítalak hogy újra velem lehess. És tudom hogy terhes vagy. Mináék elmondták nekem és nem kell aggódnod nagyon örülök neki mert ez csodálatos hír volt számomra. A tesóm Yuto itt van velem biztonságban. Remélem jól vagy és semmi bajod nem esett. Csak annyit szeretnék kérni hogy az eladásnál állj készenlétben mert bármikor ott lehetünk.
Imádlak egyetlenem.
Szeretlek: Naoki <3

-könnyeim elkezdek folyni de nem a bánattól ha nem az örömtől. Rin látta rajtam és a kezembe nyomott egy lapot és egy tollat.
-Ha akarsz valamit neki írni akkor hajrá és utána elviszem neki.
-Rendben, köszönöm!-leültem a földre és elkezdtem írni. Tíz perc múlva abba is hagytam és Rin kezébe adtam a papírt.
-Oké, most visszaviszlek oda és este jövünk érted de előtte ha nem bánod kicsit szétvágnám a ruhád. - what? Miért?. -látta hogy nem értem mit akar.
-Nehogy azt higgyék hogy nem történt semmi és más okból kellettél. -no itt le esett a tíz fillér.
-Értem. Oké csináld. - elővett egy kést és óvatosan ejtett pár vágást a ruhán úgy hogy ne sérüljek meg.
-Jah és vágj szomorú, keserű arcot.
-Oké az menni fog. - mosolygott egyet rám.
-Akkor gyere!-intett az ajtó felé. - elindultam de mielőtt kimentem volna megöleltem.
-Nagyon szépen köszönöm! - ezután kikísért az ajtón, és le a pincébe. - mindenki engem bámult mikor lementem, de én csak visszaballagtam a helyemre. El se tudja képzelni senki sem hogy emögött a szomorú arc mögött milyen vidám lélek lakozik most. Yuko is engem nézett. - odahajoltam hozzá és elmondtam mi történt. - az arca megkönnyebbült volt és nyugodt. Ezután még pár szót váltottunk de én nagyon elálmosodtam így elaludtam, várva az estét.

Naoki szemszöge: 

Nem bírtam várni és ezért elküldtem Rint hogy vigyen el egy levelet a kedvesemnek. Beleegyezett és elment hozzá. Miután visszajön összeszedem a falka egy részét és kiszabadítjuk az eladás alatt. Szerencsére Rin mindent ismer arról a helyről. Minden zeg zúgát és hogy hova viszik azokat akiket aznap adnak el. A szobánkba üldögélek és várom az érkezését. Pár perc múlva nyílt az ajtó én meg felé néztem. -néztem rá de ő csak bólintott és a kezembe nyomott egy papírt. Aito írt nekem. -gyorsan kinyitottam és olvasni kezdtem.

Naokinak:

Nagyon hiányzol nekem! Minden rendben van nem tettek velem semmit ne félj. Örülök hogy biztonságban vagytok. Alig várom hogy itt legyél velünk. Vágyom az ölelésedre a csókjaidra és legfőképpen rád!

Mindennél jobban szeretlek: Aito

-a szemem könnybe lábadt de elfogott egy érzés a megnyugvás az hogy tudom semmi baja nem esett és még mindig szeret. Ennyi fájdalom után még mindig nem tört össze. -letöröltem az arcomról a könnyeket és elmentünk megszervezni a csapatot. 

Tizenketten megyünk köztük Jimon, Mina, Emiko, Rin és én. -elindultunk a helyre ahol van. 

Már 1 órája megyünk, még senki sem fáradt el. Egy kis idő után oda is értünk az épülethez. Temérdek ember ment ott. Legfőképp gazdagok akik rabszolgát kerestek. Igen a legtöbbjük ágyasokat venni jöttek...

-7:50 időben vagyunk az árverés csak nyolckor kezdődik. A tervet tudjátok most mindenki menjen a helyére.-mondta Rin. 

Én vele maradtam. Az volt a terv hogy beöltözünk pénzes gazdagoknak és besétálunk majd elosonunk a terembe ahol őket tartják és gyorsan kihozzuk. Ha baj lenne a többiek gyorsan jönnek utánunk és segítenek. (Könnyű terv mi?)

Várj rám szerelemem, megyek érted!-ez volt az utolsó mondatom utána elindultunk az ajtó felé.

Sajnálom hogy megint volt kimaradás de nem volt ihletem írni. Már csak pár rész van vissza de remélem a végsőkig velünk maradtok és kíváncsian várjátok a befejezést! És ne aggódjatok lesz itt még izgalom bőven.

Nagyon szépen köszönöm hogy elolvastad! Az esetleges helyesírási hibákért bocsánat! A következő részben találkozunk!
Sziasztok!