Aito egy kísérleti baleset utána macska hibrid lett. Azóta keresek hova tűnt. Egy este megpróbálják elrabolni, de egy régi barát megmenti és megígéri hogy vigyázni fog rá.
A történetben yaoi van azaz fiú x fiú. Aki nem szereti a műfajt az ne olvassa...
Korán keltem mivel ma bevetésre megyünk néhány társammal. Mina is jön velünk szóval ma elmarad az edzés. Nem baj mert elég jól halad így is úgy is.-próbálok kibújni a szorításásból és nagy nehezen sikerül is. Gyorsan felöltözök és írok neki egy cetlit.-végül odamegyek és adok egy puszit a homlokára.-kimegyek a szobából és elindulok a csoporttal. Nem kell félni csak megnézzük hogy vannak-e közelben vadászok, orvosok és ha igen mire készülnek. Ha veszélyesek akkor kivisszük őket a területünkről. Nem öljük meg őket csak elkábítjuk őket és elvisszük őket kijjebb és majd Mina törli az emlékezetüket. Igen neki ez a képessége. Nekem a telekinézis amit nem sokat használok mert tudok gyorsan futni és erős vagyok./És egoista is vagy egy kicsit/ Kíváncsi vagyok mi lesz majd Aito képessége.
Már az messze vagyunk a falutól de nem jár erre senki sem. Eddig se szoktak de hát jobb félni mint megijedni.
Aito szemszöge:
Amikor felkeltem Naoki már nem volt mellettem. Felpattantam az ágyról és körbe néztem a szobába. Megpillantottam egy cetlit és a kezembe vettem. Ezt állt rajta:
Bevetésre mentem pár társammal és Mina is velünk van szóval ma elmarad az edzés. Pihenj sokat és ha nagyon unatkozol akkor találd fel magad. Este jövök. Szeretlek!
Naoki
Hát akkor mit csináljunk? Nem vagyok fáradt. Pár percnyi gondolkodás után eszembe jutott hogy kimehetnék tovább ismerkedni. Beszélgetek majd velük. -felkaptam magamra gyorsan valami ruhát és elindultam kifelé. -lenyomtam a kilincset. Már kint is voltam. Néhányan kint sétálgattak és ekkor megláttam azt aki tegnap bemutatkozott nekem. Felém vette az irányt. Boldogan sétált felém és integetett. -én is közelebb mentem.
-Szia!-köszönök neki mosolyogva
-Szió! Naokiék csak este jönnek van kedved addig csinálni valamit?
-Mit?
-Hát beszélgethetünk vagy felőlem el is mehetünk sétálni. A lényeg hogy elüssük az időt.
-Oké nekem mindegy.
-Akkor gyere velem.-megfogta a kezem és maga után húzott és leültetett a tegnapi tábortűz köré. Leült mellém és még mindig nem engedte el a kezem. -én csak kicsit zavartan bámultam az amúgy csodaszép földet.
-Nem vagy az a barátkozós típus mi?-törte meg a csendet mély hangja
-De csak..nem vagyok hozzá szokva hogy a kezemnél fogva húznak.
-Jah akkor oké de ugye nem ijedtél meg nagyon?
-Nem dehogy.
-És ha szabad kérdeznem. Milyen kapcsolatban állsz Naokival?
-Hát.. csak barátok vagyunk!....-jelentettem ki zavartan. A fejem a vörös legerősebb árnyalata volt már.
-Nem kell tagadnod. Tudom hogy együtt vagytok.
-Mi honnan?
-Látszik rajtatok. Meg nekünk mindent el szokott mesélni. Na de nekem most mennem kell van egy kis elintézni valóm.
-Oké.-álltam volna fel hogy bemenjek a szobánkba amikor hirtelen valami belém nyílalt és elkezdett fájni mindenem. -összeestem és a földön feküdtem.
-Aito jól vagy?-rohant hozzám Jim és még három ember. -felsegítettek és bevittek a szobámba. Az ágyon feküdtem és még mindig fájt mindenem.
Jimon ott maradt a többiek kimentek.
-Máskor s előfordult veled ilyen?
-Nem még soha.-mondtam nyöszörögve
-A legfontosabb hogy megnyugodj. A képességed kialakult már?
-Nem még nem.
-Akkor szerintem most fog vagy....
-Vagy?-felállt a helyéről és felém lépett.
-Tudod van olyan képesség de nagyon ritka hogy ha valamelyik szeretted bajba kerül vagy baja esett a képességgel rendelkező illető azt megérzi.
-Arra akarsz célozni hogy...
-Igen arra most de nyugodj meg minden rendben lesz. Kérlek pihenj.-azzal kiment én meg gondolkodóba estem, de nem tudtam sokáig gondolkodni mert elnyomott az álom és kicsit enyhült a fájdalmam is.
Arra keltem hogy kint néha sikoltanak vagy kiabálnak így hát lassn felkeltem és kinéztem az ajtón. Visszajött a csoport de páran a földön feküdtek véresen. Ekkor megláttam köztünk Naokit egy hatalmas vágással az oldalán.-a szememből elkezdtek folyni a könnyek, kirohantam hozzá és letérdeltem mellé. Az arca meglepett és fájdalmas volt. -két kezemmel fogtam az arcát és még jobban sírtam.
-Nyugodj meg semmi baj nem lesz. A regeneráció megold mindent idővel.-szólalt meg Mina.-de én csak tovább sírtam.-valaki hozott fáslit és a kezembe nyomta.
-Mi..ért én?-kérdeztem dadogva
-Mert Naoki nem szereti ha bekötik a sebeit és ha megint elgurulna az agya téged nem fog bántani.-én csak kedvesem felé fordultam és felhúztam a pólóját amire morgott egyet.
-Nyugi nem foglak bántani.-mondtam még mindig sírva.-megláttam mekkora seb van az oldalán amitől majdnem rosszul lettem. Hát pár óra biztos kell hozzá hogy begyógyuljon de addig egy csomó vért fog veszíteni.-véletlen ráraktam a kezem a sebére amire kicsit feljajdult de utána olyan történt amit senki se hitt el. Még az se aki látta.
A seb elkezdett beforrni amikor a kezem rajta volt. Én is meglepődtem de addig hagytam rajta amíg el nem tűnt onnan a vágás. -mindenki tekintete engem nézett azért én is meglepődtem. Nem tudtam hogy tudok ilyet is.-miközben ezt csináltam kezdtem fáradni eléggé. -amikor kész volt és már nem vérzett sehol úgy éreztem magam mint amikor 1 napig nem alszol. Iszonyatosan fáradt voltam. -a elkezdtem előre esni de valaki megfogta a fejem hogy nem üssem be.
És itt elsötétült minden...
Ez lenne a következő rész! Remélem tetszik nektek! A helyesírást nézzétek el kérlek. A következő részben találkozunk!
Jah és meg van a 458 megtekintés és 49 vote! Nagyon nagyon köszönöm! Nem hittem volna hogy ennyi valaha is összejön! Örülök hogy tetszik nektek ez a történet. Remélem a többi részben is velünk maradtok.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
