Bad Company [Sope ff.] (átírás alatt)

🏴Part 22.🏴

[HOSEOK SZEMSZÖGE]

-Én... Én nem akarom ezt tovább csinálni hyung...-hajtottam le a fejem.

-Ne hülyéskedj.-emelte meg az állam.-Te is akarsz engem, pont úgy ahogy én téged.

-Ez nem igaz... Én jobban akarlak téged bármi másnál.-húztam magamhoz.

-Ezt igennek veszem.-mosolyodott el, majd megcsókolt.

[TAEHYUNG SZEMSZÖGE]

-Yoongi hyung-ot elrabolták?!-akadtam ki.

-Elmondta hogy hol van.-mondta Namjoon hyung.-Érte megyünk és nem lesz semmi baj.

Rábólintottunk és követtük Namjoon hyung-t. Szerintem még Namjoon hyung se tudta hogy merre megy biztosan mivel minden egyes lépése előtt ránézett a telefonjára. Így elég nehézkesen jutottunk el egy épülethez.

-Azt mondja hogy legfelsőbb emelet.

-Én kint maradok.-mondta Seokjin hyung.-A biztonság kedvéért.

-Rendben.-egyezett bele Namjoon hyung.-Gyertek, menjünk fel.-azzal bementünk.

Beszálltunk a liftbe és a legfelsőbb emeletre mentünk. Balról a második ajtót próbáltuk kinyitni de be volt zárva. Először azt hittük hogy rossz ajtó, de inkább bekiabáltunk.

-Yoongi hyung!-kopogtatott elég durván Namjoon hyung.

Nem kaptunk választ.

-Ezt nem hiszem el, ezt az ajtót mondta...-idegeskedett.-Hyung!

-Mi az a lárma?-jött oda hozzánk egy férfi.-Kim Namjoon.

-Maga meg ki?-lepődött meg Jeonguk.

-Ezt én is kérdezhetném tőled. Csak nem egy új tag vagy? Még egy bajkeverő.

-Hol van Yoongi hyung?-kérdeztem.

-Jó helyen kopogtattok. Pont ott.

-Nyissa ki az ajtót!-kezdett el kiabálni Namjoon hyung.

-Bent van a kulcs. Mi ott hagytuk. Az igazat mondom.

-Maga szerint Yoongi hyung annyira idióta, hogy magára zárja az ajtót?-nevettem ki.

-Inkább magukra. Nem egyedül van bent.

-Ki van még bent?

-Egy fiú. Biztos ismeritek.

-Jimin hyung az iskolában van...-gondolkozott el Jeonguk.-Hoseok!-nézett ránk hirtelen.

-De ő miért lenne itt? Ő nem is-

-Srácok.-jött ki az ajtón Yoongi hyung.

-Hol van Hoseok?-fordult felé Jeonguk.

-Itt vagyok.-jött ki ő is.

-Mégis miért volt bezárva az ajtó?-háborodott fel Namjoon hyung.

-Nem volt bezárva.-mondta Yoongi hyung.

-Akkor is kiabáltunk! Mégis miért nem jöttetek ki?

-Kiabáltatok?-lepődött meg.

-Hoseok...-ment közelebb az említetthez Jeonguk.-Veled mi történt?-ért volna a mellkasán lévő lila folthoz.

-Semmi!-csapta el a kezét onnan.-Kicsit megütöttem magam. Semmi komoly.

-Ti meg mit csináltok itt?-jött fel Seokjin hyung.

Ahogy a férfi megfordult hogy Seokjin hyung-ra nézzen, ő egyből a falhoz szorította, időt nyerve nekünk hogy eltűnjünk onnan. Végül ezt tettük. Kimentünk az épületből egyenesen az iskola felé. Seokjin hyung-ot, viszont ott hagytuk. Mindannyian persze abban a hitben voltunk hogy semmi baja nem lesz Seokjin hyung-nak.

-Most mi lesz?-kérdeztem mikor megérkeztünk az sulihoz.

-Menjetek fel órára.-válaszolt Yoongi hyung.-Én megvárom Seokjin-t.

-Biztos hogy nem.-jelent meg Jimin.-Először elmondjátok nekem, hogy mégis hol a francba voltatok!

-Jeonguk, mond el neki.-nézett a fiúra Yoongi hyung.

-Tőled akarom hallani! Elmentél és még nem is szóltál!

-Nem volt időm!

-De a többieknek bezzeg tudtál szólni! Milyen érdekes, hogy csak nekem nem.

-Jimin, majd ezt később megmagyarázom! Most menjetek fel mindannyian.

-Nem kell a magyarázatod. Majd rájövök magam.-hagyott ott minket Jimin.

Ezután pár perces csönd lett. Mindenki Yoongi hyung-ot nézte, aki végül megszólalt egy nem túl barátságos hangnemben.

-Elmondjam még ötször hogy menjetek el?!

Mindannyian megijedtünk és szó nélkül ott hagytuk őt. Mindannyian reméltük, hogy nincs semmi baj közte és Jimin közt.

[HOSEOK SZEMSZÖG]

-Te nem hallottad, hogy takarodj?-nézett rám Yoongi hyung.

Nem mondtam semmit csak odamentem hozzá és megöleltem.
Fogalmam sincs hogy miért tettem. Úgy éreztem hogy meg kellett tennem.

-Jimin nem fog sokáig haragudni rád... Hamar kibékültök.

-Még mindig nem idióta.-ölelt vissza.-Majd megoldom...

-Ne idegeskedj.-engedtük el egymást.-Jó?

-Persze...

-Yoongi!-érkezett meg Seokjin hyung.-Mégis mit-

-Ne mond el senkinek!-fordult a fiú felé Yoongi hyung.-Főleg ne Jimin-nek!

-M-Mi?

-Ígérd meg!

-De...

-Kérlek hyung...-néztem rá én is.

-Mi?...-nézett ránk összezavarodva.