Bad Company [Sope ff.] (átírás alatt)

🏴Part 4.🏴

[YOONGI SZEMSZÖGE]

-Most egyébként hova is megyünk?-kérdezte Jungkook.

-Mindjárt meglátod.-vezetett ki minket Taehyung.

-I-Itt szoktatok lógni?

-Ahan.-ültünk le a falhoz.

-És akkor most mi lesz?

-Jungkook.-jelent meg Namjoon Seokjin-nel.

-N-Namjoon hyung!-állt fel a fiú.

-Őszintén szólva azt hittem hogy nem jössz.-mosolyodott el.

-M-Mégis itt vagyok.-vakargatta a tarkóját kínosan Jungkook.

-Azt hittem ennél okosabb vagy.-lökte Nam a falhoz a fiút.-Tudod, ha valaki egyszer keresztbe tesz nekem, azt nemigen hagyom annyiban. A tegnapi még csak semmi volt ehhez képest.-fejelte le a fiút, aki végül elesett.

Taehyung, Seokjin és én csak néztük, ahogy Namjoon megveri azt a gyereket.

-Most legalább megtanulja.-sóhajtott Taehyung.

-Na ja.-ült le mellénk Seokjin is.

-Most aztán tényleg nem fogja vissza magát.

-Nézz már rá a fiúra. Lehet hogy nem tud verekedni, de azért vannak izmai.

-De persze ez Namjoon hyung-nak semmi.

-Még jó hogy.-mosolyodott el Seokjin.

-Jungkook!-jött ki Hoseok.

-Te meg mi-

-Állj.-állítottam meg Taehyungot, majd felálltam.-Mit keresel itt?

-Hagyjátok békén Jungkook-ot!

-Srácok.-néztem rájuk.-Menjetek, segítsetek Namjoon-nak.-erre bólintottak és ők is elkezdték verni a fiút.

-Kérlek, állítsd le őket!-jött közelebb hozzám Hoseok.

-Miért tenném?

-Mert nem csinálhatjátok ezt csak úgy!

-Ha tegnap nem lett volna nagy pofája, akkor már nem itt járna! Te meg takarodj. Senki se kíváncsi rád.

Hoseok pár percig csöndbe maradt és csak nézte ahogy Jungkook-ot bántalmazzák. Persze ez se tartott már sokáig, hisz egy tanár is kijött.

-Ti meg-akadt el a hangja mikor meglátta Jungkook-ot csupa véresen.-Mi a francot műveltek?!-ment oda a fiúhoz.

Namjoon-ék hátrébb mentek a fiútól és csak aggódóan rám néztek. Ez mindig is így volt. Ők csinálták a bajt és nekem kellett felelnem értük.

-Mindannyian menjetek fel az igazgatóhoz! Most!-küldött el minket a tanár, mi pedig kérésének eleget téve felmentünk.

Útközben mindenki csendbe volt. Egyikünk se tudta, hogy mi lesz most. Végül elértük az igazgatóit és bementünk.

-Mi áradtban vagytok erre?

-Volt egy kis balhénk.-válaszoltam.

-Már megint Kim Taehyung?

-N-Nem én kezdtem!-tiltakozott a fiú.

-Namjoon kezdte, viszont végül mind a hárman szétverték Jungkook-ot.-mondtam el.

-Jeon Jungkook-ot?-lepődött meg.-Mégis mit ártott nektek az a fiú?

-V-Voltak egy kis nézeteltéréseink...-válaszolt Namjoon.

-És te miért vagy itt?-nézett Hoseok-ra.

-É-Én Jungkook-ot próbáltam védeni...

-Istenem...-állt fel.-Hogy van a fiú?

-Nem olyan jól... 

-Gondolom...-sóhajtott.-Miért teszitek inkább valahogy hasznossá magatokat?

-Hogy érti?-kérdezte Seokjin.

-Mindenki tesz valamit az iskoláért ti meg csak úgy vagytok.

-Nem mondta senki, hogy csináljunk valamit...-vonta meg a vállát Namjoon.

-Akkor most mondom. -nézett ránk komolyabban.-Tudom hogy mindegyikőtöknek van valamilyen tehetsége zene terén-

-Volt!-szólt közbe Taehyung.

-Ezért... Mivel nemsokára itt a tehetségkutató az iskolák között úgy gondoltam, hogy titeket heteteket beíratlak.

-Hetünket?-lepődtünk meg.

-Titeket ötötöket, Jungkook-ot és még egy fiút. Park Jimin-t.

-Az meg ki a halál?-kérdezte flegmán Taehyung.

-Holnap fog beiratkozni. A szülei csak ideiglenesen vannak a városban, így az iskolában se lesz olyan sokáig.

-Muszáj?-kérdezte Hoseok.

-Igen! Mindegyikőtöknek! Senki nem mondhatja vissza!-jött közelebb hozzánk.-És ha leszégyenítitek az iskolát, gondolom nem kell mondanom mit fog történni.

-Igen...-mondtuk egyhangúan.

-Az ellenőrzőtöket pedig az osztályfőnökötöknek adjátok oda. Ha tisztességesen részt vesztek a versenyen akkor talán ezt elnézem.

Bólintottunk, majd elhagytuk az irodát.

-Hát ez remek...-ült le a folyosóra Taehyung.

-Ez csak azt akarja hogy szenvedjünk, esküszöm!-háborodott fel Seokjin.

-Nyugodjatok már le!-szóltam rájuk.-Nem csináljuk meg és kész!

-De ha nem akkor hallottad mi lesz.

-Kit érdekel? Van még egy csomó másik iskola a városban.

-Azért engem érdekel!-szólalt meg Hoseok.

-Te maradj inkább csöndbe!-szólt rá Namjoon.-Ha te nem jöttél volna ki akkor az a retkes tanár se jött volna!

-Hagyjad már Nam, mindannyian tudjuk, hogy miért jött ki.-állt fel Taehyung.-Próbálta megmenteni a pasiját.

-Jungkook-al nem vagyunk együtt!-vette feljebb a hangját. 

-Akkor se kell ordibálj!-szóltam rá.-Istenem de idegesítőek vagytok...

-Ez nem lenne, ha ti tudnátok tudnátok magatokat fékezni!

-Srácok.-néztem Namjoon-ékra.-Most pár percig taka, szeretnék beszélni vele négyszemközt.

-Oké...-azzal otthagytak minket.

-Csak, hogy tudd Jung Hoseok.-mentem közelebb hozzá.-Már rég nem itt lennél, ha rajtam múlna. Eddig visszafogtam magam és továbbra is visszafogom, de...-mentem még közelebb hozzá, hogy a mélyebb szemkontaktust tartsunk.-ha még egyszer felemeled rám, vagy a gang többi tagjára a hangodat, azt nagyon megbánod.

Csak megszeppenve és szótlanul állt, amit én nem néztem tovább így otthagytam. Már rohadtul elegem van belőle.