Bad Company [Sope ff.] (átírás alatt)

🏴Part 10.🏴

[HOSEOK SZEMSZÖGE]

-Hoseok!-futott be hozzám Jungkook.-Mi történt? Kiabálást hallottam.

-Elment...

-Ki?

-Yoongi hyung.-néztem rá.

-Hogy érted, hogy elment?

-Úgy hogy elment!-hagytam ott Jungkook-ot és kimentem a teremből.

Istenem Hoseok, ez nem a te hibád! Ő döntött így. Kit érdekel? Legalább addig se látom...

~~~

Reggel most magamtól keltem. Kikapcsoltam az ébresztőm, hogy ne ébresszen feleslegesen. Gyorsan elkezdtem készülődni a suliba és indultam is. Minden úgy ment, mint szokott. A vonaton Jungkook-al nem nagyon beszéltem. De legalább nem haragudott meg a tegnapiért. Miután megérkeztünk a végállomásunkra, el is mentünk a suliba. Ott szokás szerint elváltak utaink és mentünk fel a termünkbe. Leültem a padomhoz és előpakoltam.

-Jó reggelt Hoseok hyung!-jött oda hozzám Jimin.

-Reggelt...

-Jól aludtál?

-Aha.

-Akkor jó...

-Kérdezhetek valamit?-néztem rá a fiúra.

-Persze.

-Honnan tudtad, hogy hol lakik Yoongi hyung?

-Seokjin hyung mondta.

Seokjin hyung? De akkor miért engem gyanúsított?

-Na és Taehyung hol van?-nézett Taehyung padjára.

-Nem szokott bejönni az első órára.

-Ja értem... Egyébként ma még csak téged és Jungkook-ot láttam A többieket nem...

-Ma nem mentél el Yoongi hyung-hoz?

-Én akartam de-

-Kölykök, üljetek le a helyetekre!-jött be a tanár, ami miatt nem tudta Jimin befejezni.

Mindenki leült a helyére és el is kezdődött az óra. Nem nagyon érdekelt hogy miről volt szó órán. Csakis Yoongi hyung-on járt az eszem. Vajon hol van most?A gang többi tagja tudja, hogy elment?

~~~

Kicsengő után kimentem az udvarra és ott vártam meg Jungkook-ot. Hosszú várakozás után meg is érkezett a fiú.

-Nem hiszed el mi történt!-ért oda hozzám.

-Mi?

-Jimin benne van a Min Gang-be.

-Micsoda? Mégis mit keres ott?

-Úgy tűnik, hogy jól kijött a fiúkkal.

-Értem.

-De azt mondta Jimin, hogy megpróbálja rábeszléni a többieket, hogy vegyen be.

-Te tagja akarsz lenni a gang-nek?-lepődtem meg.

-Hát ha már együtt leszünk egy csapatban akkkor jó lenne a közelben lenni.

-Értem...

Másról már nem nagyon beszéltünk. Végül becsengettek és felmentünk órára.

~~~

-Ennyi!-nyitott be büszkén az osztálytermemben Jungkook.

-Mi az?

-Bent vagyok a gangbe.-ült le elém.

-És ez pontosan mit is jelent?

-Hogy tag vagyok!

-Oké. Grat.-vontam meg a vállam.

-Nincs sok időnk, szóval sietnünk kell!-jöttek be a többiek Namjoon vezetésével.

-Mit csinálunk?-kérdeztem.

-Megmutatom az zenét.-azzal a telefonján lejátszotta.-Milyen?

Mindannyian elmondtuk a véleményünket, majd végül beleegyeztünk, hogy ezt fogjuk használni.

-Namjoon.-szólaltam meg hirtelen.

-Mi van?

-Yoongi hyung-al mi van?

-Nem jött ma suliba. Elméletileg beteg.

-Pedig pár napja nem volt semmi baja...-mondta Seokjin hyung.

Biztos nem beteg... Megsértődött rám. Ennyi az egész.

-Na jó.-állt fel Taehyung.-Menjünk.

-Jungkook gyere te is.-hívta Seokjin hyung.

Jungkook rám nézett, hogy jó ötlet lenne e itt hagyni engem. Én is ránéztem és bólintásommal jeleztem, hogy menjen nyugodtan. Jungkook felpattant a helyéről, majd mind az öten elhagyták a termet. Mivel már véget értek az órák úgy döntöttem, hogy hazamegyek. Kifelé menet, viszont egy lány állított meg.

-Sz-Szia! Nem láttad valahol Kim Seokjin-t?

-De. Valószínűleg a suli mögött van.

-Oké, köszi!-majd elfutott.

Hazafelé semmi izgalmas nem történt. Minden ugyanolyan volt mint amilyen szokott. Mikor hazaértem nekiálltam tanulni, majd vacsoráztam is. Mielőtt befeküdtem az ágyikómba lezuhanyoztam. Még mielőtt elaludtam volna a telefonomat nyomkodtam, mint ahogy szoktam. Megnéztem, hogy Jungkook elérhető e de nem volt. Lehet, hogy még mindig a gang-el van.
De Jimin-t, hogy-hogy felvették? Ez még csak a második napja a suliban és máris a suli rossz fiai veszik körül. De Jungkook mégis mit keres köztük? Eddig mindig lehordták meg minden most meg egy közülük. De mindegy is... Ő döntése volt. Lehet hogy nem a legjobb társaságban van, de akkor is legalább boldog. Boldogabb, mint amikor velem van... Mindenki boldogabb nélkülem.

-Még Yoongi hyung is...-mondtam már az utolsót ki, miközben a könnyeim lassan végigfolytak az arcomon.