A szerelem vegyjele ~Larry Stylinson~

1.

Unottan sétáltam a termünk felé, az iskola első napján. Az órámra néztem és nagyot sóhajtva nyugtáztam, hogy késtem fél órát. A pulcsimat lejjebb húzva a kilincsre tettem kezem és bementem. Mindenki rám szegezte tekintetét, mire nagyot nyelve az öreg tanárunkat kerestem, de helyette egy magas, fiatal srác állt a tanári asztal előtt.
-Te vagy Louis, igaz?-szólalt meg, mire a hideg is kirázott, de jó értelemben.
Meredten néztem rá, mire halványan elmosolyodott.
Idegesen rágtam a számat, de ahelyett, hogy válaszoltam volna neki, a helyemre mentem.
-Szia Lou.-suttogta Niall barátom.
-Szia.-motyogtam.
-Megvan a babarózsaszín pulcsid?-szólalt meg elvékonyított hangon, majd a mondat végén elnevette magát a marha.
-Nagyon vicces vagy.-morogtam.
Jobban szeretem az olyan dolgokat, ami nagyobb nálam. A ruhákból a pulcsi az.
Levettem a sapkám, majd lehajoltam, hogy a táskámba tegyem. Amint vissza akartam helyezkedni egyenes pozíciómba, majdnem megfejeltem a papírokat kiosztó tanárt...vagy diákot.
Ágyékával szemeztem, mire elvörösödve fordultam el.
-Louis. A szüleid kértek kémia korrepetálást, mert múlt évben sem voltál valami jó.-mondta határozottan. Mintha valamiért belső harcot vívna, arckifejezése bizonytalanná vált.
-Mivel az osztályfőnök és a kémia tanár leszek, ezért én foglak korrepetálni.-mosolygott, de ez inkább olyan mosoly volt, mintha meg akarna erőszkolni.
Zavaromban csak bólintottam és zöld szemeibe néztem. Mintha a világ legnagyobb kincsét láttam volna. Alsó ajkamba haraptam és nyeltem egyet.
Kezdődjön életem legjobb tanéve.

Sziasztok!
Itt is lenne az első rész, ami csak ilyen bevezető lenne, a többi rész egy kicsit hosszabb lesz.
Remélem tetszik, a következő részben jobban beindulnak az események.
❤