Nem értem a világot

Adományozás

Mindenkinek vannak felesleges dolgai, amiket soha nem használunk, csak pakolgatjuk egyik helyről a másikra, mondván, hogy valamikor, valakinek talán még jó lesz. Aztán évről évre konstatáljuk, hogy már megint csak útban van. Mi így voltunk a mosógéppel. Lecseréltük egy nagyobbra, de a régi még működött, így azt nem dobtuk ki, csak betettük a pincébe egy sarokba, hátha egyszer még jó lesz valamire alapon. Családtól is kaptunk sok mindent, hogy majd egyszer jó lesz, addig meg elfér. Örökségekből is sok minden a pincében landolt azon az alapon, hogy teljesen jó még az, kár lenne kidobni. Csak egy idő után azt veszi észre az ember, hogy egy rakás felesleges dolga van, ami „jó lesz az még" alapon került hozzá, de valójában 10-15 éve csak ide-oda van tologatva.

Nemrég elhatároztam, hogy kiszelektálom ezeket a felesleges dolgokat és elajándékozom. De itt is felmerült a kérdés, hogy kinek? Hát, rászorulóknak. Itt jött az első pofára esés. Kiderült, hogy bárkinek is próbáltam felajánlani (egyház, családsegítő, települési önkormányzat, karitász) vagy nem tartott rá igényt vagy nekem kellett volna elfuvarozni. Nem elég, hogy felajánlom, még én fogadjak egy költöztetőt és vitessem el a felesleges dolgaimat? Végül ráakadtam egy facebookos adok-veszek csoportra, ahova feltettem a számomra feleslegessé vált „kacatokat" azzal a megjegyzéssel, hogy ingyen elvihetők, és láss csodát, hirtelen nagyon sok embernek kellett volna. Végül az egyik távoli ismerős mellett döntöttem, akiknek tudom, hogy nincs sok mindene és minden segítség jól jön, hiszen néhány héttel korábban pont előttem vásárolt a boltban és az 500 Ft-os végösszeg kifizetése is problémát okozott neki. Aztán jött a majd holnap elvisszük, meg majd holnap, meg majd holnap, és megint csak konstatálnom kellett, hogy valahogy a rászorulók tényleg nincsenek rászorulva, hogy ingyen kapjanak bármit is. Ha valakinek felajánlanak olyan dolgokat, amelyeket önerőből valószínűleg képtelen lenne megvenni, akkor nem az lenne a minimum, hogy elmegy érte?

Azt hiszem, hogy valami tényleg nagyon félrement ebben a világban. Mindenki panaszkodik, hogy de rosszul élünk, de az ingyen felajánlott, használt dolgok nem kellenek.

Néhány hete például láttam egy hirdetést, ahol egy lebontandó ház kapcsán a tulaj meghirdette, hogy bármit el lehet vinni belőle. Csak le kell szedni, lebontani, összeszedni és viheti mindenki azt, amit szeretne. Gondolod, hogy volt akárcsak egyetlen jelentkező is? Pedig egy élelmesebb ember gyakorlagilag egy egész házat vihetett volna haza. De nem kellett senkinek sem, mert dolgozni kellett volna vele. Érdeklődő is csak egy volt, aki megkérdezte, hogy a telken levő fákat kötegelve el tudnák-e szállítani hozzá. Persze ba...meg. Szépen kivágják, felhasogatják és még ki is szállítják neked ingyen és bérmentve, nem?

Néha elgondolkozom azon, hogy vajon vannak-e még rászorulók? Nekem egyre inkább úgy tűnik, hogy ma már egyre kevésbé létezik a szükség és egyre inkább csak igények vannak. Azok viszont nagyon magasak.