Néhány napja egy baráti társaságban felvetődött, hogy az egyikük lakhelyén teljesen megszokott dolog, hogy a hulladékgyűjtési napokon a kukákra oda kell figyelni, mert a gyűjtögetők már reggel készenlétben állnak, és ahogy az ember kiviszi a kukát, rögtön nekiesnek és kincsek után kutatva kirámolják azokat. Utána szerencsétlen kukatulajdonos szedheti össze újra, mígnem jön a következő turnus gyűjtögető, aki szintén kipakolja és így tovább. Komoly köztéri harc kezd kialakulni náluk a gyűjtögetők és a kukatulajdonosok között. Ráadásul, ha a tulaj nem veszi észre, hogy kirámolták a kukáját, a hulladékszállítók el sem viszik a szemetet, mert hogy csak és kizárólag azt szállítják el, ami adott pillanatban a kukában van. Így a kukatulajdonosok gyakorlatilag le sem vehetik a szemüket a kukáikról, mert ha a szállítók kiborított állapotban találják éppen a szemétgyűjtőt, akkor szerencsétlen kukatulaj így járt. Szedheti össze és tárolgathatja még egy hétig a szemetet. Csak az a baj, hogy a szemét folyamatosan gyűlik és több heti sajnos nem fér bele egy kukába.
Ez a mentalitás nekem valahogy nagyon furcsa volt. Nálunk ugyanis van egy olyan kialakult szokás, hogy ami nekünk már nem kell, de tudjuk, hogy másnak még jól jöhet, azt nem dobjuk bele a kukába, hanem vagy a tetejére tesszük vagy nagyobb dolog esetén a kuka mellé, esetleg ha több dolog is van, akkor egy kartondobozba összegyűjtve tesszük ki a kuka mellé. Ezzel jelezzük másoknak, hogy amennyiben szüksége van rá, nyugodtan elviheti, még használhatók, de nekünk már nem kellenek. És valahogy mindig elviszik az ilyeneket, de soha nem túrják fel és borogatják ki a kukát. Nem lehet, hogy állóháború helyett célravezetőbb lenne máshol is bevezetni ezt a módszert? Nem igényel túl nagy energiabefektetést a kukatulajdonos részéről sem, viszont ezzel a kicsi előzékenységgel talán elkerülhető lenne a fent is vázolt gyűjtögetők kontra kukatulajok háborúskodása. Talán... vagy rosszul gondolom?
YOU ARE READING
Nem értem a világot
No FicciónSokszor találkozom olyan emberekkel, helyzetekkel, történésekkel, amelyek miatt egyre többször szembesülök azzal, hogy egyszerűen nem értem a világot. Néha nem tudom eldönteni, hogy én lógok ki a sorból vagy a világ kezd egyre furcsább lenni. Gondol...