WHY WON'T YOU LOVE ME | AFI ✔

[10] - INVISIBLE

[2019.07.21. | 9:30]

Ashton Fletcher Irwin nem beszél velem; tizenharmadik nap. Hogy éreztessem a dolog súlyosságát, elmondom, hogy semmilyen kommunikációt sem létesít velem. Beszélgetésbe nem szól bele, ha ez én hangom is közte van. Kettesben végképp nem marad meg velem, sőt alkalom sem lehetett rá, mert folyton valamelyik fiú nyakán lógott. Próbáltam megszólítani, de olyan szinten levegőnek néz, hogy már láthatatlan vagyok számára. Akár leugorhatnék egy emeletes ház tetejéről, ő akkor is nyugodtan ülne a helyén, mert egyszerűen nem foglalkoztatja a tény, hogy mi van velem.

Az első öt napban konkrétan nem is láttuk egymást. Ash kijelentette, hogy ő csak akkor jelenik meg a társaságban, ha én nem vagyok ott. Nos, ezek után én is kijelentettem, hogy nem leszek vele egy légtérben, így felváltva voltunk jelen a családias gyűléseken.

Mondanom sem kell, mindenkit érdekelt, hogy mi történt. Akár a derült égből villámcsapás módjára, hirtelen teljes szívünkből utálni kezdtük egymást, miután úgy tűnt, hogy minden rendben van. Magyarázatok nélkül hagytuk a társaságot, akiktől kaptuk az értelmetlen tekinteteket és a tudakoló kérdéseket. Válasz nélkül maradtak, mert egyikünk sem akart semmit sem mondani - vagyis az én részemről nem tudtam mit válaszoljak. 

Alapjáraton úgy viszonyulnék a dologhoz, hogy semmi közük hozzá, mert a magánéletnek egy olyan bizalmas szakaszába tartozik a válasz, amit rajtunk kívül senkinek sem kell tudnia. De közben ott van az a felem, aki válaszokat akar egy harmadik személytől, hátha tud segíteni az amúgy már teljesen süllyesztőbe menő kapcsolatunkon Ash-sel. Elsősorban a srác elé kellene állnom, de elnézve ezt a hervadó helyzetet, hogy a tíz méteres körzetében is alig akar megtudni, ezáltal elég nehézkes vele bármilyen kommunikációt is létesítenem.

Aztán itt vagyok én. Mivel én vagyok a fő alanya, amiért ez a helyzet kialakult közöttünk. Beláttam, hogy nem volt a legjobb ötletem egy részeg Ashton Irwinnel összefeküdni, hiába homályosította el az elmémet az a felhevült pillanat. De hazudnék saját magamnak, ha azt mondanám, hogy nem keltette fel bennem az összes elrejtett érzelmemet, amit Ashton iránt érzek. Az a szerelem, amit sohasem szűntem meg érezni, és e nélkül nem akarok élni. 
Beismerem, hogy lehettem volna jobban az eszemnél, de közben nem bántam meg semmit. Ash forr a saját dühében, amit még mindig irántam érez a szakítás miatt, ezt pedig nem tudom megváltoztatni. Okoztam neki egy maradandó sebet, amit a mai napig ápolgat, és ezzel a hibánkkal most sikerült nekem felsértenem.

Vagyis én így látom Ash nézőterét.

A hetedik napon Crys kicsit besokkolt mert nem tudott minket követni, vagy akármelyikünkhöz is igazodni. Anya is már egyre idegesebb volt, mert egy szót sem tudtak kihúzni belőlünk. Emiatt nagyon rosszul éreztem magam, mert ahelyett, hogy Crystal és Michael esküvőjére koncentrálnánk, mindenki figyelmét teljesen magunkra és a problémánkra irányítjuk. Pedig esküszöm, nekem eszemben sem volt ezt tenni, csak a helyzet adja át nekem azt a katasztrofális érzést, ami miatt egy elviselhetetlen ex vagyok a társaságban.

Végülis, egy elviselhetetlen ex vagyok a társaságban.

- Nem tudom, és nem is hiszem, hogy tudni akarom, hogy miféle orbitális nagy baromságot csináltatok ti ketten, de vagy megfértek egymás mellett, vagy két borzalmas barát lesztek, akikben csalódniuk kell a jegyeseknek.

Kiemelném anyunak ezt a mondatát, amit konkrétan csak nekem mondott az egyik este, és mélyen elgondolkodtatott. Egyrészt, mert tényleg egy orbitális nagy baromságot csináltunk, másrészt, mert tényleg borzalmas barátok vagyunk. Bele kellett volna gondolnom, hogy Crys és Mike mit érez, amiért a két legjobb barátjuk ennyire ellenszenves viszonyban állnak, pedig ők csak igyekeznek az álomesküvőjüket megalapítani.
Mi meg tökéletes példái vagyunk az akadály szónak.