"Sweet Dreams Are Made of this.."(Countryhumans)

3. Fejezet: Kutakodás

Reggel felkelt és csodájára Rex a lábán feküdt, megsimogatta a nagy fejét. 

-Ígérem ma elviszlek sétálni. De akkor hagyjad Franciát és Angliát.-simogatta. Rex leugrott és kiment a szobából.

Felöltözött, megmosakodott és megcsinálta a reggelit. Rexet kiengedte az udvarra, hogy addig is rohangáljon. Svájc komótosan sétált felé.

-Guten morgen!-köszönt neki Német. 

-Dir auch.-mondta ásítva.

-Rosszul aludtál?-kérdezte.

-Jah, Rex valamiért morogta az ablakomat utána az ajtót, ezért kiengedtem.

-Lehet, hogy ismét átszökött ide Egyiptom egyik cicája.

-Tuti.-leültek és elkezdtek együtt enni.-Amúgy, csak szerintem furcsa körülötted Francia, Ausztria és Russland?-kérdezte teli szájjal.

-Franciánál én is észrevettem, bár tudjuk jól, hogy imádja követni a trendeket és lehet, hogy valami új diétát végez. Meg amúgy is, köztudott tény, hogy nem bír. Főleg most, hogy nem vagyok hajlandó Anglia dolgaival is foglalkozni. Russland meg Russland, nála az lenne furcsa, ha éppen nem lenne furcsa. Ausztria meg szerintem azért fura, mert már kezdi őt is idegesíti az, hogy szinte mindig rémálmaim és hallucinációim vannak.-mondta.

-Igaaaz... Amúgy visszatérve Russland-hoz.

-Mi van vele?

-Örülnél ha lenne köztetek valami. Tudom én.-mondta.

-Én? Vele? Soha.-tiltakozott. 

-Pedig volt egy időszak amikor baromi jól kijöttetek és abból majdnem lett valami.

-Az akkor volt, mikor szétválasztottak és a közös utálás sokat segít. Azóta mindkettőnk változott, de leginkább én.

-Hagyjuk.-mondta feladóan.-Ma én mosogatok, igaz?-kérdezte.

-Aha.-kiment Rexhez rárakta a nyakörvét arra meg pórázt.-Háromkor jövünk. Ha nem esek össze a fáradtságtól.-mondta Germany.

-Én meg majd valamikor.-mondta. Elment kutyájával a megbeszélt találkozóra. 

************************************************************************

Orosz sétált Német házához. Folyamatosan az járt a fejében, hogy biztos jó-e amit csinál. De meggyőzte magát, hogy jó az. Szerencséjére abban a pillanatban ment ki Svájc onnan. 

-Szia Russland!-köszönt.

-Szia Svájc.

-Nem szoktál erre sétálni.-mondta furcsállva.

-De most erre van dolgom. Finnország megkért valamire és mivel nincs jobb dolgom ezért segítek neki.-ha azt nézzük félig igazat mondott. Finnország megkérte valamire, de azt majd csak jövő héten fogja megcsinálni.

-Jaaa. Szívesen beszélgetnék még veled, de Ausztriával ismét sörivó versenyt akarunk tartani és neked is van dolgod. Úgyhogy szia.-köszönt el.

-Szia.-elindult Finn háza felé. Félúton visszanézett és Svájc már nem volt a környéken ahogy Ausztria sem. Visszaindult és hallotta ahogy valaki fut felé.

-Sziaaaa!-ugrott a hátára Belarus.

-Szia.-mosolygott rá. 

-Hogy van az én kedvenc bátyám?

-Jól és te?

-Én is. Amúgy miért is sétálunk Germany házához?

-Mert megkért valamire, hogy hozzam el neki.-erre elé állt Belarus és felhúzta a szemöldökét.

-Germany, téged megkért valamire.-mondta hitetlenkedve. 

-Aha.

-Szarul hazudsz. Tudom én, hogy azért mész, hogy kiderítsd, hogy mit szeret!

-Nem. Szimplán csak elhozom neki azt amit kért.

-Nah persze. Germany egy gyönyörű lány, szerintem szebb, mint Francia vagy Spanyol.-gondolkodott el Belarus azon, hogy vajon mi lehet a bátyja valódi indoka.

-Akkor hidd ezt. Amúgy, ha látod feltartod?

-Okééé.... De még mindig hazudsz. Ha igazat mondanál nem kérnéd ezt. És annyira hülye te se vagy, hogy ne találj meg valami kis dolgot.

-Túl jól ismersz...

-Na, nyögd ki az igazat és feltartom neked Germany-t ha látom.

-Mostanában furcsa és arra keresek válaszokat.

-Meg fog ölni ha ezt megtudja, hogy a szobájában kutakodtál.

-De nem fogja, mert az én drágalátos húgom feltartja.

-Kapok cserébe valamit?

-Találd ki, hogy mit szeretnél és megteszem..

-Rendben.-mondta mosolyogva és ott hagyta testvérét.

Bement a kapun és kinyitotta az ajtót. "Elég fura, hogy nem zárta be. Bár az is  igaz, hogy részegen elég nehéz egy ajtót kinyitni." Gondolkodott el ezen Orosz. Belépett a házba és elég kellemes hangulatú előszobába csöppent. Ez meglepte, hiszen Német híresen hideg természetű, ahogy Svájc is az tud lenni néha napján. Elindult és elsőnek Svájc szobájába nyitott be. Belépett és az asztalán lévő csokimennyiségből tudta, hogy Svájc szobájában jár. Inkább kiment és most szerencséjére Német szobájába nyitott be. Belépett és egészen kellemes hangulatú a szobája. A falai kávészínűek, a dolgai rendezettek. Odalépett az íróasztalához és egy csomó papír fekszik az asztalán elég rendezetten, középen pedig a laptopja van. Mindegyik papír valaki munkája amit rásóztak Németre, illetve ott voltak a saját munkái is. Belenézett és semmi extravagáns dolog nem volt, csak ötletek illetve projektek. "Talán a laptopjában lesz valami érdekes."Jutott eszébe ez az ötlet. Így felnyitotta és bekapcsolta. 

-Cyka..-morogta az orra alatt, mert kódot kér a laptop. "Valahogyan nem akarom magamat illetve Germanyt kitiltani a saját gépéből, mert akkor biztos rájön, hogy valaki kutakodik utána." Gondolt erre az orosz és kikapcsolta a gépét és lehajtotta. Benézett a fiókjaiba és csak fehérneműket, zoknikat, harisnyákat és különböző apró tárgyakat talált, mint például elemeket.  A falán lógó képeket arrébb húzta, hogy hátha talál mögöttük valami széfet. De nem járt sikerrel. Benézett az üvegvitrinjébe, ahol csak az ékszerei illetve három szemüvegtok pihent, illetve különböző apró makettek. Benézett a szekrényébe ahol az ingei, kabátjai és pólói lógtak alattuk meg összehajtogatva a nadrágjai és szoknyái. Alattuk meg a cipői.  A felső részen meg egy csomó kemping felszerelés. Picit arrébb tolta őket és megtalált egy fémdobozt lelakatolva. Kivette és valami német felirat volt rajta elmosódva. "Gondolom az, hogy ne nyisd ki, vagy valami hasonló. Akkor hol lehet a kulcs? " Letette a dobozt az ágyára és odalépett az éjjeliszekrényéhez. "Ha itt se lesz akkor biztos, hogy magával vitte."Gondolkozott ezen. Kihúzta a fiókot és egy könyv, telefontöltő és egy fülhallgató pihent benne. Kivette a könyvet és az éjjeliszekrényre tette. Észrevett egy ujjnyi rést a lapon és kiemelte azt a farészt. Ott feküdt a doboz kulcsa. Kivette és kinyitotta a dobozt. Egy régi családi fotó feküdt benne kivette és alatta Német írásai amiket áthúzott. Amiket ki tudott olvasni azok teljesen zavarosak voltak és egyáltalán nem hasonlított az írás Német személyiségére, de az írása tisztán tükrözte, hogy ezt ő írta. Elég keveset tudott németül ahhoz, hogy megértse miről írt, de azt látta a mondat szerkezeteken, hogy sietve, kapkodva lett írva. Látott egy oroszul írt kérdést.

-Ki vagyok igazából, egy törött lány vagy egy háborúra tervezett eszköz?-olvasta fel az írást hangosan. Ez enyhén megrémítette Oroszt, hiszen erre egyáltalán nem számított. A lapokat letette az ágyra, a lapok pihent a naplója. Kinyitotta és ott is minden németül van írva. "Jó, mondjuk mit vártam tőle?"Jutott eszébe, hogy ki után kutakodik. Belelapozott, hogy hátha talál ismét valami orosz szöveget, de nem. Sajnos minden csak németül van írva. A napló alatt talált egy vaskeresztet amin vörös foltok voltak. Ahogy egyre jobban kutakodott egyre több kérdés merült fel benne. A vaskereszt kérdést hamar megválaszolta magának. Hiszen ő is megtartotta az apja ushankáját. Ebben a pillanatban hallotta, hogy valaki megérkezik. "Cyka... Ha ő az én meghalok."