"Sweet Dreams Are Made of this.."(Countryhumans)

18. Fejezet: Döntés kapujában

Német belépett a palotába és csodájára Vatikán ment vele szemben.

-Hát te?-kérdezte érdeklődve. 

-Akkor jól tudtam, hogy idejössz.

-Miért keresel?-ekkor Vatikán elővett egy üvegcsét.

-Mert látom benned a gonoszt!

-Vatikán, ezt már ezerszer megbeszéltük. Attól, hogy Reich az apám én nem vagyok olyan, mint ő!

-De mostanában okot adsz arra, hogy elhiggyem azt, hogy te vagy az Antikrisztus!

-Először is, az Antikrisztus címért nagyapám és Reich versenyez a mai napig a Pokolban.-"Bárcsak igaz lenne..." mondta ezt magában Német.- Másodszor, ha ezt abból szűrted le, hogy megvertem Amerikát és majdnem lelőttem Franciát akkor rossz úton jársz. Harmadszor a drog rossz, érteni? Tudom, hogy Hollandiával jó szívni, de ő legalább ilyen faszságokat nem talál ki.-erre Vatikán lelocsolta Németet szentelt vízzel és elment sértődötten. A háttérben felnevetett Francia.

-Köszi a műsort!

-Nincs mit..-mondta és elindult EU irodájához.

Német EU irodája előtt megállt. Vett egy mély levegőt és átgondolta, hogy mit fog mondani. Bekopogott és bement.

-Miért verted el Amerikát?

-Ő kezdte! 

-Miért pont ő?

-Ő gáncsolt ki. Én pedig nem bírtam tovább elviselni, hogy én dolgozom helyette, hogy én szívok folyton!

-Ezért megverted.

-Az indulat vezényelt...

-Elég sok esélyt adtam neked. Amik közül egyet már eljátszottál Francia miatt, most meg Amerika.

-Ne bánts...

-Nem foglak. De a jutalmadra ne számíts.

-Értettem... 

-Amúgy miért vagy vizes?

-Vatikán.

-Már megint kezdi a hülyeségeit a Bibliával?

-Aha.

-Mindegy.-legyintett.-Remélem összeszeded magadat Germany. Nincs kedvem Svájcot hallgatni, amikor szétválasztottalak.

-Mehetek...?

-Menj és ne kerülj még egyszer valami hasonló dolog miatt a szemem elé!

Német kiment és kifújta a levegőt. Csodájára Orosz várta őt és megölelte.

-Minden rendben volt?

-Fogjuk rá... Menjünk haza.

-Értettem.

Elindultak haza és Németre a többi ország félve vagy megvetően nézett. A tegnapi verekedés kissé lerontotta Német hírnevét. 

-Német bevallhatok neked valamit?

-Aha.

-Régóta szerelmes vagyok beléd. Igaz, ezt nagyon nem mutattam ki, mert eléég sok minden változott körülöttünk. Már múlt héten is el akartam mondani neked.

-Te tényleg szerelmes vagy egy törött, lányba akit a háta mögött a Gonosz Lányának neveznek?-kérdezte döbbenten.

-Igen.-Német hirtelen megölelte.

-Én is szeretlek téged... Bár biztos vagyok benne, hogy nem úgy jött le neked..-vakarta a tarkóját. 

Orosz megcsókolta Németet és a lány biztonságban érezte magát. "Jó szövetséges lesz, ha majd elfoglaljuk a világot!" szólalt meg Német rosszabbik belső hangja. Német vett egy mély levegőt és lassanként kifújta.

-Erről beszéltem Svájccal, amúgy nagyon durva, hogy mennyire jó agyturkász.

-Pszichológusra gondolsz?

-Arra. 

Hazafelé még beszélgettek és Német boldogan lépett be a házba és elmesélt mindent Svájcnak. Aki mosolyogva konstatálta, hogy unokahúga kezd felépülni. Legalább is ezt mutatta kívülről Német. A fejében a gondolatok hangosabbak voltak mindennél és mindenkinél. Tele jó és rossz döntés lehetőségekkel. A lány bement a fürdőbe és lezuhanyzott. A tükör elé állt és a mosdókagylónak támaszkodott. A nyugati oldala másokon akart bosszút végrehajtani, a keleti oldala meg csak az apján. A gondolatai egyszerre üvöltötték neki, hogy "ÖLJ!". Csak nem mindegy milyen kontextusban hallotta. Érezte, hogy holnap meg kell hoznia a döntését, vagy máskülönben beleőrül. Felöltözött és kiment a fürdőből. Elhatározta, hogy holnap ahogy felkel az első megszólaló gondolatára fog hagyatkozni és azt fogja követni vakon. Még ha totál baromság is lesz az a gondolata.

Sziasztok! A két befejezés ennek a fejezet befejezését fogja folytatni. Bocsánat ezért a rövid részért!