Vidéki tájakon

11 [Holdfény]

A partot egy pillanatra furcsa érzés lepte el. Mindenki, miután véget ért a dal csak figyelte Jungkookot és egy szót sem szólt. Mintha valami varázslat által megállt volna az idő. De ennek az oka sokkal egyszerűbb, de annál gyönyörűbb volt. Jungkook nem olyan előadóművész, mint a társai. Van valami a levegőben, amikor ő színpadra lép és elénekli a dalait. Tisztelet. A fiú tiszteli a zenét, minden egyes dallamot és szólamot, ami felöleli, és egy egésszé alakítja a dalt. Ezt sok előadó nem mondhatta el, de egyszerűen az ember megérzi ezt a hozzáállást, ahogy most is a tengerparton.

Jungkook őszinte mosollyal állt a színpadon és mélyen meghajolt a közönség előtt. Mióta minden össze omlott most volt először igazán boldog. Úgy érezte a zene ismét ott van benne, csak hagynia kell felszínre törni.

A tömegben Jimint kereste, de sehol nem lelt rá. Mellkasában szorító érzésként terjedt szét az aggódás. Vajon nem tetszett neki a dal, vagy a hangja? De hiszen ő kérte meg, hogy énekeljen. Vagy rosszul lett? A gondolatok nagy gyorsasággal keringtek a feje körül.

- Jungkook! Fantasztikus voltál ugye tudod? - ölelte meg hirtelen Martina.

- Köszönöm. Nem láttad valamerre Jimint? Már egy ideje őt keresem, de sehol sem találom - vezette ismét körbe tekintetét, hátha feltűnik valahol a barna hajú barátja.

- Nem. Nem láttam, de biztos jól van. Ne aggódj, gyere, inkább táncoljunk. Úgy is bulizni jöttünk nem? -ragadta meg a fiatal fiú kezét, majd a táncoló tömeg felé húzta.

Jungkook nem igazán ellenkezett. Végül is biztos, hogy jól van Jimin, csak haza ment. Pedig az ok valójában maga Jungkook volt. A dal hallgatása közben Jiminben olyan érzelmek jöttek felszínre, ami nagyon össze zavarta a fiú elméjét. Nem tudta, miért tetszett meg neki ilyen hirtelen Jungkook, és valójában meg is ijedt, hiszen sosem tetszettek neki a fiúk. Ez egy teljesen új és abszurd érzés volt, amit nem tudott hova tenni. Ezért egyszerűen fogta magát és elment. Elment gondolkodni, helyre tenni a dolgokat, átgondolni miért érez így.

Martina a tömeg közepére húzta Jungkookot, majd táncolni kezdett a zene ritmusára. Jungkook egy ideig csak a fejét rázta az ütemre, de ahogy telt az idő, egyre több testrésze vette fel a ritmust. A végén hirtelen arra lett figyelmes, hogy Martina hozzá simul, és egyszerre mozgatják a csípőjüket. A táncuk nem mondható barátinak, inkább eléggé intim és szexi mozdulatokat lejtettek. Jungkook egy hirtelen mozdulattal magához rántotta Martinat, aki hátával a fiú mellkasának csapódott. Jungkook kezeit levezette a lány csípőjére, melyet Martina egy erotikus csípőmozgással díjazott. A helyzet már rég túlment minden intimitáson, de egyiküket sem zavarta, hogy levegő sincs már testük között. Martina élvezte, hogy a partnere nemi szerve az ő fenekéhez simul, ugyanígy Jungkook sem bánta a dolgot. Martina eszméletlen jól táncolt és tekerte a csípőjét. Jungkookot furcsa érzés kerítette hatalmába. Tetszett neki a lány, sőt fel is izgatta, hogy ennyire közel vannak egymáshoz. Ha nem lenne itt ennyi ember már levette volna a lány ruháit és kényeztetné ahol csak éri. Viszont amint véget ért a zene abba hagyták a táncot. A fiú észhez térve nagyra nyitotta szemeit. Ez volt az első eset, hogy ennyire megnézett egy lányt és ilyen gondolatai támadtak egy vele ellenkező neművel.

- Ne haragudj Martina, de most megyek! - tette kezét a lány vállára.

- Miért mész? Még javában tart a buli, gyere, táncoljunk még - lépett közelebb a fiúhoz.

- Fáradt vagyok, ne haragudj. Inkább megyek, lefekszem.

- Ahogy gondolod. Jó éjt Jungkook - mosolygott, majd egy apró puszit nyomott a másik arcára.

Jungkook ennek hatására még jobban össze zavarodott, így hamar elhagyta a partot és elindult a Kagylólak felé. Útközben végig a lányon gondolkodott. Tényleg felizgatta tánc közben és nagyon szívesen megcsókolta volna, de ebben volt valami furcsa. Nem csak az, hogy lány volt, hanem maga az érzés. Talán most, hogy kiderült, hogy meleg és vissza vonult egy időre, vagy talán örökre, kereste a megoldásokat. Ha nem lenne meleg nem történt volna ez. Lehet, hogy csak azért érezte azt tánc közben, mert keresi a kibújókat. Ha lánnyal lenne, akkor minden rendben lenne. De ezzel ellent mondana saját magának. Neki a fiúk tetszenek. Például az olyanok, mint Jimin.