Sasusaku két világ között

8.rész

Sziasztok! Ne haragudjatok az eltűnésem miatt de össze gyűltek a problémák mostanában. És ihletem sem igazán volt.. De itt a kövi rész drágáim. (A kép a ruhát illusztrálja) :)

A szőke csaj állt velem szemben. Mire kinyitottam volna az ajtót, hogy belépjek a keze elkapta a csuklóm és átdobott az út túloldalára.

Szuper... Most mégis mit csináljak? A fegyvereim bent vannak a házban. Hirtelen a zsebembe nyúltam és kivettem a telefonom majd gyorsan benyomtam Sasuke nevét a kijelzőn.

- Szivi jobb lesz ha nyugton maradsz míg Sai ideér különben nem sok mindent hagyok belőled.

- Akkor mire vársz még szöszi? – hangom csak úgy csöpögött a gúnytól.

- Na, megállj te liba! – egy pillanat alatt állított lábra a torkomnál fogva, de én sem voltam rest... Akkorát rúgtam belé amekkora csak tőlem telt. A csaj elvesztve az egyensúlyát a hírtelen mozdulattól hátraesett. Kihasználva a pár másodperces előnyt elkezdtem futni. Már majdnem elértem a lépcsőt de a szöszi gyorsabb volt és elém állt. Hirtelen egy széles hát eltakarta előlem a szöszit. Az ismerős illat megnyugtatott.

- Ino azonnal takarodj el a közeléből. – Szólt rá erélyesen Sasuke.

- Ch.. Uchiha szállj ki a játékból vagy nem lesz jó vége.

- Engem te csak ne fenyegess. Nagyon jól tudod hogy... - De nem folytatta a mondandóját.

- Jól van. Most lelépek. De még találkozunk rózsaszín ribanc.

Erre inkább semmit nem mondtam. Ezzel Ino tovább állt.

- Köszönöm megint. – mosolyodtam el.

- Jól vagy? Nem esett bajod? A kezed... Vérzik. Khm.. – elfordult tőlem.

- Mi a baj? Nem bírod a vért? – Ledöbbentem.

- Ja mondhatjuk így is. Figyelj.. Most jobb ha megyek. Este találkozunk. Szia. – ezzel itt is hagyott.

- Szia.

Hiába akartam mentegetni, kezdett egyre több jel lenni arra, hogy ő lehet a vámpír. De mégis mit csináljak, hogy bebizonyítsam? 

 Gyorsan felhívtam Hinát, hogy segítsen kiválasztani estére a ruhámat. A sok ruhapróba után végül egy halványzöld mini ruha mellett döntöttünk ami attól, hogy rövid volt pont annyit mutatott amennyit kellett.

Elérkezett az este. Sasuke pontban fél hétkor csengetett. Felkaptam a táskám és rohantam le a lépcsőn. Kinyitottam a bejárati ajtót és a látványtól meg sem tudtam szólalni.

- Gyönyörű vagy Sakura.- Nyújtotta felém az egyik karját Sasuke majd belékarolva sétáltunk az autóig.

- Köszönöm. Te sem nézel ki rosszul. – kacsintottam rá.

- Haha. Köszi. – küldött felém egy szívdöglesztő mosolyt.

Az étteremig vezető úton folyamatosan beszélgettünk. Egyre jobban kezdek beleszeretni.Pedig vigyáznom kéne, de egyszerűen képtelen vagyok távol tartani magam tőle.