Sasusaku két világ között

6.rész

-Sasuke!? – Annyira megörültem, hogy felugrottam és átöleltem.

- Öhm. Sakura.. Mit csinálsz te itt ilyen későn? És mi elől futottál? – meglepettséget hallottam a hangjából.

De mire kinyögtem volna valami értelmes választ megláttam a háta mögött a két vörös szempárt, a fekete és szőke hajzuhatagot. Már épp szóltam volna, hogy mi a helyzet de Sasuke gyorsan megfordult és a háta mögé rántott.

- Mit akartok tőle? – kérdezte a két elrablómat.

- Ugyan Uchiha. Ne rontsd el a játékunkat. Tedd magad takarékra.

- Ch. Ezek szerint nem ismertek még engem eléggé, különben már eltűntetek volna. – egy gúnyos mosolyt villantott feléjük.

- Te nem ismersz minket drágám. – mosolygott a szőke csaj.

Nagy meglepetésemre eltűntek. Sasuke felém fordult és aggódó arcot vágva megsimította az arcom.

- Jól vagy? Nem bántottak? – kérdezte aggódva.

- Nyugi semmi bajom. Szerencsére eltudtam szökni. De te honnan ismered őket?

- Nem ismerem őket. Gyere hazakísérlek.

- Öhm..Rendben.

Hazafelé tartva elmeséltem neki mi is történt, de persze egy kicsit kiszínezve a történetet. Sétálgattam a parkban mikor leütöttek.

A házamhoz érve nagyon elgondolkoztam, hogy behívom, hisz fogalmam sincs, hogy közéjük tartozik e vagy sem. ( A vámpírt be kell hívni egy ember házába. Csak úgy mehet be)

Gondolatmenetemet a hangja zavarta meg.

- Na akkor szia. Jó éjszakát. És ma este már ne menj többet parkok közelébe, főleg ne egyedül. – vigyorgott

- Haha. Még egyszer köszi szépen. Figyelj nincs kedved bejönni? Ne értsd félre, csak nincs kedvem egyedül lenni ezek után...? – tettem fel a világ leghülyébb kérdését amit egy vámpírvadász kérdezhet.

- Öhm. Rendben.

Ez az Sakura. Nagyon ügyes vagy. A főnököm most tuti kirúgna ha ezt meglátná...

Belépve a házba beinvitáltam a nappaliba. Sasuke leült az egyik fotelba majd láttam, hogy alaposan körbenézett.

- Kérsz valamit inni? Lehet, hogy csak vízzel tudok szolgálni de mindjárt szétnézek hátha van más is.

- Jó lesz a víz is ne keresgélj.

- Hát jó. Nézzünk valami filmet vagy inkább beszélgessünk?

- Nézhetünk valamit. Csak ne legyen romantikus. - mosolygott

- Pedig csak azt szerettem volna nézni ha már egy fiúval filmezhetek. – nevettem fel.

- Na hozz egy párat aztán majd döntünk.

Azzal a lendülettel fel is rohantam a szobámba és összeszedtem egy pár vígjátékot, horrort és thriller filmet.

- Ha ezek közül nem sikerül választani akkor kénytelenek leszünk beszélgetni. – szóltam le mosolyogva a lépcsőről. Nem kaptam semmi reakciót.

- Sasuke? – kérdeztem kicsit megijedve.

- Itt vagyok a konyhában. Csak kerestem egy üveg bort.

- Ja, rendben. Csak már megijedtem, hogy történt valami. – bementem a nappaliba és leraktam a filmeket az asztalra.

- Nyugi nincs baj. – átadott egy pohár bort a kezembe.

- Na mit nézzünk? Mondjuk Démonok között?

- Rendben.

Elfoglaltuk a helyünket a kanapén majd nekikezdtünk a filmnek. Csak azt vettem észre, hogy milyen gyorsan repül az idő. Már a második üveg bornál jártunk és egyre közelebb kerültünk egymáshoz, mikor Sasuke arca komor lett.

- Sakura figyelj. Mennem kéne. –szólalt meg.

- Persze. Várj kikísérlek. – mikor felálltam a kanapéról hirtelen elvesztettem az egyensúlyom és előre estem volna ha Sasuke nem kap el.

Felnéztem a szemébe és már majdnem kinyitottam a szám, hogy megköszönjem mikor hideg ajkakat éreztem a sajátomon.