Sasusaku két világ között

11. rész

Két hónap telt el December 24.-e óta. Sasukeval egyre közelebb kerülünk egymáshoz, és úgy érzem, hogy mélyül a kapcsolatunk.
Épp hazafelé vettem az irányt mikor meghallottam a telefonom csengőhangját.
-Szia Sasuke. Miújság?- kérdeztem vidáman.
-Szia Cica. Ma este nem tudok átmenni, ne haragudj. Mit szólnál hozzá, ha holnap este elmennénk moziba?
- Jól van. Semmi baj, tudod,hogy nem szoktam ilyeneken hisztizni. Szuperül hangzik. Mit nézzünk?
- Nézz valamit ami tetszik, nekem bármi jó lesz.
-Szuper. Akkor holnapra kitalálom és akkor majd beszélünk. Most le kell tennem, hív a főnököm. Puszi. Vigyázz magadra!
- Rendben. Te is. Szeretlek!
- Én is szeretlek.
Mosolyogva vettem fel Tsunadénak a telefont.
-Szia Tsunade.
-Sakura azonnal gyere a gimnáziumhoz, most találtunk egy fiatal lányt. Teljesen lecsapolták.
-Azonnal indulok.
Abban a pillanatban zsebre vágtam a telefont és siettem az autómhoz. 10 percre vagyok a gimitől, így nem kellett 220-al száguldoznom.
- Szia Tsunade. Van már nyomunk?
- Szia. Egy hosszú szőke hajszálat találtunk a lány ruháján de nem az áldozaté mert neki rövid, fekete haja van. Beküldtem a laborba, hátha kapunk valami kiindulási pontot.
- Rendben. Nekem egy tippem lenne. Tudod meséltem azokat akik pár hónapja elraboltak. A csajnak volt hosszú, szőke haja. Szerintem ők állhatnak emögött.
- Rendben. Egy fantomkép sokat segítene, ha még emlékszel rá.
-Persze. Délután beszaladok az irodádba és akkor megoldjuk, ha neked így jó?
- Tökéletes. Remélem mihamarabb a végére járunk ennek. Kezdem unni,hogy semmi hír róluk és így álcázzák magukat.
-Én is, elhiheted. Viszont most mennem kell mert megbeszéltem Hinatával, hogy találkozunk. Bármit találok szólok.
-Köszönöm. Puszi. Vigyázz magadra!
-Mindig.
Azzal sarkon fordultam és elindultam a kocsim irányába. Sajnos nagyon elvoltam foglalva a gondolataimmal és későn vettem észre a felém közeledő autót.
-SAKURAAA!
A távoli messzeségből még hallottam mesterem kiáltását de válaszolni már nem tudtam. Agyamat ellepte a sötétség.

~Sasuke:
Le kellett mondanom Sakurával az estét mert találkozóm volt drága barátommal, Narutóval aki szintén közülünk való. Ha minden igaz talált egy nyomot, hogy végre leleplezzük ezeket a drága vámpírvadászainkat és pontot tegyünk az ügy végére.
-Szia haver.
-Helló Saske.
-Na mit találtál?
-Egy újabb hanyag táplálkozást hajtottak végre Inoék. Nem értem miért nem lehet kicsit diszkrétebben megoldani és nem magukra hívni a vadászok figyelmét. Egy valami felkeltette a figyelmem. Van egy kamera felvétel és mindkettő videón ugyanaz a személy látható ahogy Tsunadével beszélgetnek a tett helyszínén.
-Van róla képed? Vagy megvan a felvétel?
- Sajnos a felvétel nincs mert apám nem adhatta ide, viszont lefotóztam de nagyon homályos maga a videó is, a kép meg egyenesen borzalmas. Annyit tudtam kivenni,hogy rövid, világos hajú lány lehet. Ráadásul háttal áll.
-Had nézzem.
Megnéztem a képet közelebbről és az ereimben megfagyott a vér. Ez nem lehet igaz.. ez nem...
-Sasuke. Föld hívja Sasukét. Olyan mintha szellemet látnál.
-Ismerem őt Naruto. Ő a barátnőm akiről már sokat meséltem,Sakura.
-Jézusom haver... Csak nem!? Vagy lehet,hogy Tsunade rokona és semmi köze ehhez az egészhez.
-Egy módon tudhatjuk meg. Holnap este mozi után elmegyek hozzá és körülnézek. A laptopján biztosan találok erre utaló jeleket. Vagy esetleg a fegyvereit megtalálom valahol.
-Sajnálom haver. Nagyon szurkolok, hogy ne legyen igazunk.
-Én is Dobe.
Még maradtam egy fél órát beszélgetni. Mesélt a kapcsolatukról Hinatával és szeretné,hogyha megismerném a barátnőjét. Kitaláltuk, hogy holnap ők is eljönnek velünk moziba, ha Sakurának is megfelel így.
Hazafelé folyamatosan kattogott az agyam és próbáltam elhesegetni a rosszabbnál rosszabb gondolatokat a fejemből. Arra eszméltem fel,hogy csörgött a telefonom. Sakura volt az.
-Szia Cica. Miujsag?
- Halló. Uchiha Sasukével beszélek?
-Igen én vagyok az. Kivel beszélek? Miért van önnél Sakura telefonja?
- A konohai kórházból telefonálok, a barátnőjét elütötték. Szerencsére nem súlyos az állapota de kötelességemnek tartottam,hogy tudnia kellene.
-Köszönöm, hogy telefonált. Azonnal ott vagyok.
Kivételesen hanyagoltam a szabályokat és a kórházig 200 fölötti sebességgel száguldottam az utakon. Csak ne legyen semmi baja.
Remélem kárpótollak titeket kedves olvasóim, de egyszerűen nem volt ihletem. Jelen pillanatban egy üdítőt iszok, egy hambisban és elkapott az írói véna, így elnézéseteket kérem az esetleges hibákért.🙈
Sok pusziii es igyekszem folytatni❤