3. Fejezet : Sasha

14.7K 131 1
                                    

A Jelen

Szerencsére sikerült hamar taxit fognom. Alig várom, hogy haza mehessek és lemossam magamról ezt a szennyet, amit mindig újra és újra magamra teszek. Félreértés ne essék, imádom ezt, szeretem csinálni, de még valahol legmélyen ott van bennem az a gyenge lány, aki ezt megveti. Néha (mint most is) elő jönnek ezek a gondolatok és csak úgy tudok tőlük szabadulni, ha jó alaposan "lemosom" magamról. Aminek semmi értelme. De nálam sosincs értelme semminek.

A gondolataimat hirtelen megzavarta a sofőr.

- Megérkeztünk kisasszony. 10$ lesz. - kifizettem a fuvardíjat és már mentem is a szép és nagy lakásomba. Megvolt a maga előnye is annak az estének. Hiába győzködtem magam, hogy adjam oda a pénzt egy rászoruló családnak vagy dobjam ki és majd egy szerencsés ember megtalálja majd azt a mocskost pénzt, de nem volt hozzá merszem nem tudtam megtenni és most se tenném. Hisz én is egy rászoruló voltam.

Egy nincstelen senki.

Kellett a pénz, hogy eltűnjek abból a szarfészekből és új életet kellett kezdenem. Egy új Sasha, akit senki sem ismer, hát eljöttem ide Chicagóba. Kellett pár nap, míg megtaláltam a megfelelő kecót a számomra, ami megfelel az összes kritériumomnak, de megérte az a pár nap. 250 000$ -ért vettem meg ezt a gyönyörű házat, amit mai napig nem nevezek otthonomnak és nem tudom valaha érezni fogom e azt a melegséget, amit akkor éreztem amikor még a szüleimmel éltem. 7 éve haltak meg, szerencsétlen tűz balesetben, az anyám kísérletezett valami új recepttel, de el kellett mennie a boltba és az apámnak kiment a fejéből, hogy ott van a kaja a gázon. És hat természetesen mire anyám haza ért már lángokban állt a tűzhely körül minden. Nem volt tűz riasztónk, se semmilyen eszközünk, amivel enyhíteni tudták volna a tüzet, így hiába próbálták eloltani nem sikerült nekik és mire észbe kaptak már minden lángokban állt körülöttük. Szóval mire haza értem a suliból (mert akkor még csak 18 éves voltam) már a fekete zsákba voltak és vitték őket a halottas kocsival. Mivel már nagykorú voltam nem helyeztek ki sehova. A többi családtagjaimat próbáltam elérni, de eredménytelenül. Senki nem foglalkozott velem szóval így történt, hogy egyedül maradtam abba hagytam a sulit és dolgozni mentem. Volt egy kis spórolt pénzem, amiből ki tudtam bérelni egy kisebb lakást és ott eléldegélni, de mindennap egy kínszenvedés volt. A szüleimet nem tudtam eltemetni, nem volt rá pénzem, így elhamvasztották őket én pedig a hamvaikat szétszórtam a kedvenc helyükön. Szóval elég hamar fel kellett nőnöm. De legalább meg tanultam egy s mást az élettől.

Beléptem az óriási nagy ajtómon és le rúgtam magamról a magasarkúm, egyenesen a fürdőbe mentem megengedtem magamnak a forró vizet, levetkőztem és a zuhany alá álltam. A lelkemnek óriási megnyugvást jelentett, hogy végre lemoshattam Liamet magamról. Az érintését, azt, hogy belém élvezett, mindent. Az, hogy ez volt életem legjobb szexe az nem változtat azon, aki vagyok. Nem fogok eldobni magamtól mindent, mint ahogy egy olyan unalmas romantikus regényben szokás. Utálom az ilyen könyveket. De komolyan. A könyvbe csak sok baromság van... nincs olyan a való életbe, hogy egy hímringyó megismerkedik egy lánnyal és onnantól kezdve csak ő kell neki. Hahó, itt vagyok én, az élő példa. Ha az életem egy könyv lenne, akkor nem basztak volna meg 22 éves koromban úgy, ahogy... nem hagyott volna ott az a szemét. Az istenért!!

Kimostam a hajamból a sampont és kiszálltam a zuhany alól. Betekertem magam egy törülközővel és a ruhámért nyúltam, bele dobtam a kukába, hisz már nem volt rá szükségem. Belenéztem a tükörbe és szét nyitottam az anyagot magam körül. El kell ismernem legalább az Úr kegyes volt hozzám. Megvolt mindenem, ami felkelthette egy férfi figyelmét. És ezért hálás lehetek. Meg törölköztem, felvettem a csipkés fehérneműmet és az ágyamra vetettem magam és felsikítottam.

- áááááááá...!!!!!!!!! - felnéztem a plafonra és csak bámultam az ürességet, mint azon a rémes napon. Ezután álomba sírtam magam, mint minden egyes este, mert legalább az ágyamban nem kellett megjátszanom magam.

Másnap reggel

Késésben voltam, mint mindig. Persze ez csak akkor lett volna baj, ha nem a saját főnököm lennék. A vállalkozásom elég messze volt a lakásomtól, de persze ez sosem volt baj. Így legalább az alkalmazottjaim nem tudták, hogy hol töltöm a szabad időmet, amikor éppen nem ordítom le valamelyikük fejét. Sok időt töltöttem bent a munkahelyemen, ilyenkor legalább nem kellett másra gondolnom csak a munkára. És én imádtam parancsolgatni. Elég nagy létszámmal rendelkeztünk és a profit is szépen nőtt. Beléptem az épület ajtaján és egyenesen az irodámba vettem az irányt, szeretek kora reggel egyedül lenni és az iratokkal foglalkozni, de amikor beléptem az irodámba sokként ért az, amit láttam.

Ő volt ott. Mármint nem Ő- ő, hanem csak ő.... azaz Liam. Tökéletes formájában. Háttal állt nekem és Istenem az a fenék. Elég megnyerő volt. Azon gondolkodtam, hogy mit kereshetett itt, de amikor megfordult őt is sokként érte a látványom.

- Üdvözlöm. Miben segíthetek? - kérdeztem udvariasan. Mindig is próbáltam a magánéletet és a munkát ketté választani, hát ez most se lesz másképp.

- Üdv. A főnököt keresem. Stricker kisasszonyt.

- Igen én vagyok. Sasha Stricker. Parancsoljon. - a döbbenet kiült az arcára, de egy pillanat alatt összeszedte magát és komolyra fordította a szót.

- Azért kerestem fel, mert az apám tárgyalni akar magával a részesedéseket illetően, pontosabb információval nem tudok szolgálni, csak azért jöttem én, mert a titkárnője éppen szabadságon van és azt gondolta, így talán elfogadja az ajánlatát.

- Pontosabban ki is a MAGA apja?

- Mr. Keller - hát persze, a nagy Keller cég. Nagyon sikeresek és egyben a legnagyobb konkurenciánk is.

- Még gondolkodom rajta. Köszönöm, hogy befáradt. Kérem távozzon és csukja be maga után az ajtót. - mondtam majd elindultam, hogy leüljek a székemre, de megfogta a karomat és megállított. - Mit művel? - kérdeztem.

- Ne játszd a nagy főnököt itt nekem Sasha. Mit gondoltál, hogy sose jövök rá?

- Liam. - kezdtem és kifújtam a levegőt. - Csak szex és semmi más, tegnap pedig elég egyértelmű volt, hogy te se gondoltad másképp. De ha megbocsátasz - leráztam magamról a karját - nem szeretném a magánéletemet az irodába hozni. Van elég bajom a vállalkozással. - nem válaszolt, hanem becsukta kulccsal az ajtómat, majd gyors léptekkel felém közeledett. Neki nyomott az íróasztalomnak és erősen megcsókolt. Éreztem a lábam között a merevedését és tudtam, hogy óriási hibát követek el, de megfagyott bennem minden és nem tudtam magamon uralkodni.

- Nem érdekelnek a problémáid. Tartozol nekem ennyivel - mondta majd felhúzta a ruhámat és bedugta két ujját a forró nedvességembe. Nem kellett sok míg a csúcsra juttatott.

- Liam... - nyögtem, majd kihúzta a kezét belőlem és megfordított.

- Hátulról teszlek magamévá Kedvesem, de olyan durván, hogy amire végzek veled a nevedre se fogsz emlékezni. - mondta majd bedugta belém kőkemény farkát. Be és ki, be és ki ... egyre gyorsabban és gyorsabban. Egyszer csak felkiáltottam és elfelejtettem mindent, ami körülöttünk van. Csak ő és én léteztem.

- LIAM...- a nevét kiáltva értem a csúcsra. Még párszor lökött rajtam, majd belém lövelte magát ismét. Rám rogyott, majd egy kicsit később visszatette a szerszámát a nadrágjába, megfordított így a szemébe tudtam nézni. Ugyan olyan vágyat láttam benne, mint tegnap. Csak most már én is vágytam ő rá. Megcsókolt hosszasan, de most nem olyan durván, mint az előbb, lassan tette, majd a homlokát a homlokomra támasztotta.

- Teljesen kifordulok tőled Sasha. - mondta majd egy puszit nyomott a homlokomra és kiment.

- Ez meg mégis mi a fene volt?

Ugly Love (18+ !!)Where stories live. Discover now