Ugly Love (18+ !!)

6. Fejezet : Sasha

Felnézett rám és én megbénultam. Mi a fenét kereshet itt, annyi év eltelt már.

- Elnézést amiért be kellett miattam fáradnia. - felelte mély hangon, szemében őszinte sajnálat tükröződött - Milyen udvariatlan vagyok bocsásson meg nekem, hadd mutatkozzak be Asa Jhonson vagyok. Ön bizonyára Sasha Stricker. - mondta és felém nyújtotta a kezét. Nem fogadtam a bemutatkozását. Képes ide jönni és eljátszani a "lovagot". Baszhatja én ismerem az igazi énjét.

- Miben segíthetek magának? - kérdeztem.

- Bizonyára nem tudja, de nagyon messziről jöttem ide önhöz, arra szeretném kérni, hogy csatlakozzon hozzám és egyesítsük a két céget. - jó hamar kibökte. Mi van az emberekkel ezen az évben mindenki a cégemhez akar tartozni?

- És pontosan ez miért lenne hasznos számomra?

- Több részvényeket tudnánk eladni. Sokan vásárolnak nálam és ha mind kettőt összetennénk, akkor...- és itt félbeszakítottam.

- A válaszom: NEM. És most kifelé még mielőtt hívom a biztonságiakat. - fenyegetőztem, de Asa meg sem mozdult.

- Sasha, nem szokásom könyörögni nőknek, de ha kell megteszem.

- Pontosan tudom, hogy maga kicsoda. Ami azért vicces, mert úgy tűnik maga meg pont, hogy elfelejtette, hogy ÉN ki vagyok. - néztem rá, de úgy tűnik még most se tudja, hogy ki a fészkes fene vagyok.

- Ezt nem értem. Biztos vagyok benne, hogy most találkozunk először. - MIVAN??!! Kezdek kiborulni.

- Ohh... akkor hadd emlékeztessem kedves Asa. 3 évvel ezelőtt egy lányt vitt el vacsorázni az a lány én voltam, azt hittem, hogy vacsorázni fogunk aztán természetesen nem ez történt, elvitt egy messzi házba megerőszakolt, majd otthagyott napokra pucéran, étlen, szomjan. És most - itt felnevettem - ide tolja a képet 3 év után és azt hiszi, ha eljátssza, hogy nem emlékszik semmire akkor én is majd elfelejtem? Francokat. Takarodjon innen. MOST!!! - kiabáltam. Kábán pislogott rám. Most vagy tényleg nem emlékszik, vagy nagyon jó színész.

- Igazán sajnálom, de valóban nem emlékszek semmire. Ha valóban ezt tettem magával rettenetesen sajnálom, nem tudom milyen ember voltam a balesetem előtt. - mi, baleset? Ez kezd érdekesnek hangzani.

- Milyen baleset?

- 1 évvel ezelőtt repülőgép balesetem volt, azt mondták, hogy épp egy tárgyalásra készültem, de a gép meghibásodott és lezuhant, égi csoda, hogy túléltem. Fél évig voltam kómában, és amikor felébredtem nem emlékeztem semmire. Elvesztettem az emlékeimet, az orvosok szerint kaptam egy második esélyt, hogy élhessek, de nekem ez kínszenvedés. Ha hiszi, ha nem, ezt hallgatni, hogy milyen szörnyű tetteket csináltam magával és még kitudja kivel. - sok volt ez már nekem, kezdtem rosszul lenni, szükségem volt egy kis nyugalomra.

- Igazán értékelem, hogy elmondta ezt nekem, de most kérem távozzon- mondtam majd meg támaszkodtam az asztalomba. Hirtelen azt éreztem, hogy szükségem van Liamra.

- Kérem Sasha. - Asa közelebb jött hozzám és a derekamra tette a kezét.

- Takarodjon a közelemből. MOST! - nem kellett többet mondanom, mert hirtelen eltűnt rólam a keze és egy nagy koppanásra lettem figyelmes. Megfordultam és a következő jelenet tárult elém, Liam Asa nyakát fogta és a falhoz szorította. Liam egy fejjel magasabb volt, mint ő, Asanak esélye sem volt.

- Nem hallotta, mit mondottmagának. Ha még egyszer ráteszi a kezét...- nem fejezte be a mondatot kilökteaz ajtón és kulcsra zárta az irodám. - Minden rendben kedvesem? - aggódástvéltem felfedezni a hangjában. Közelebb jött hozzám és egy tincset simított kiaz arcomból. Felnéztem rá és megcsókoltam, sós ízt éreztem a számban, abbahagytam a csókot és elfordítottam a fejem. Eltört a mécses, eddig tartott,megsemmisültem. A vállára tettem a fejem és hangosan felzokogtam.