A hős macskája [ Aizawa x Androméda(OC)]

IX. Hizashi megmondja (Aizawa)

- Hagyjad már, ez a te érdemed -mondtam erősködve.

Lépett néhányat a falnak támaszkodva és nem válltozott vissza.

- Shouta, nem kell visszaválltoznom. -elengedte a falat -jajj de jó. -nézett magára.

Ebben kivétel nélkül igaza van. Ez tényleg nagyon jó -néztem végig rajta.

- Na ennek örülök, ügyes vagy cica -mondtam mosolyogva.

- Ne szerénykedj Shouta, nélküled nem sikerült volna. -mosolygott felém.

Olyan aranyos amikor mosolyog. Awww... Ez már kezd átmenni kínzásba. -és elfordítottam a fejem.

- Jolvan Shouta, merre van a fürdő? -kérdezte váratlanul.

Úristen, elmegy fürdeni... bár, ígyis ruha nélkül van... -villant át az agyamon, de gyorsan elhesegettem perverz gondolataimat.

- Itt kimész és balra az ajtó. -momdtam még mimdig döbbenten.

- Rendben -ment ki a szobábol.

Jajj, egek. Ez a neko... aww -mosolyogtam.

Meghallottam hogy engedi a vizet. Eszembe jutott valami. A telefonomhoz nyúltam és felhívtam az első embert, aki eszembe jutott.

- Sziiiiiiiiia Shoutaaa! -ordította Hizashi szokás szerint.

- Csá Hizashi, hatalmas baj van! -mondtam fáradt hangon.

- Mitörtént haver? -aggódott a vonal végén.

- Kezdem az elején. -mondtam nyugodtan. -annyi hogy Recovery Girl megállapította hogy a macska, valójában egy alakválltó 15 éves lány. -hadartam feszülten.

- És ebben mi a probléma? -értetlenkedett Hizashi.

- Az, hogy valójában egy...-halkultam el.

- Hooooogy?! -kérdezte Hizashi. (valószínűleg mosolyogva)

- Hogy...hogy ő egy neko...-mondtam. Abban a pillanatban hallottam, hogy nyitódik a fürdő ajtaja és a hangok alapján kijött és rögton visszament.

Letettem a telefont az ágyra. Kimentem a rövid folyosóra és megláttam hogy hiányzik valami a szekrényröl.

Nem értem. Mit csinálhat bent ennyi ideig? -gondolkodtam.

Akaratom ellenére bekukkantottam. Fél szememmel láttam hogy a haját fésülte.

Olyan szép hosszú haja van. -és jobban megnéztem. -azta, a haja vége sötétvörös. Awww...

- Jól vagy? -kérdeztem váratlanul -csak mert már régóta bent vagy és... egy kicsit elkezdtem aggódni.. -váratlanul ugrott eggyet ahogy megilyedt és hátranézett, egyenesen rám.

- Jajj Shouta, nincs semmi bajom -mosolygott rám. -Rájöttem, hogy tudom szabályozni a szőröm nagyságát. -és felemelte a karját. Ami valjuk be, tényleg szőrtelen volt. -Sima. -közbe végignéztem rajta. Láttam hogy nemcsak a karján, hanem az egész testén nem volt szőr.
- Ohh...az menő -nézett rám csodálkozva, majd elpirult és elfordította a tekintetét.

Még jóhogy visel törölközőt. Uhhh... itt bajok lettek volna ha nem viselne... -és egy gondolattal rángattam vissza magam a valóságba. Mégpedig azzal hogy. neeeeeem!

- Mi az ?

- Semmi -válaszoltam és kisiettem a fürdőböl, egyenesen a hálóba és leültem az ágyra.

Egy kis idő mulva utánam jött és leült mellém az ágyra.

- Mi a baj Shouta, úgy kirohantál. -szólt.

Olyan kedves velem mindig, biztos nem direkt csinálja... -gondolkoztam.

- Hmm? - néztem rá. Most törölköző nélkül bundával ült mellettem.

Olyan kedves velem mimdig. Megkockáztatom! Annyira jól néz ki -irultam el, majd levettem róla a tekintetem.

-Semmi... egyébként... csinos vagy... -mondtam, alig hallhatóan.

- K-köszönöm... -mondta szerényen és az ő arcát is elöntötte a pír. Majd váratlanul megölelt.

Annyira szoros volt az ölelése hogy még azt is éreztem ahogy dobog a szive. Ettöl annyira zavarba jöttem hogy minden izmom megfeszült.

- Shouta, ki tudnál engedni az udvarra? -kérdezte miután elengedett

- P-persze -momdtam sokkos állapotban.

-15 perc és jövök. -mondta. Hallottam ahogy már futott le a lépcsőn és ment ki a bejárati ajtón. Egy kis idő mulva felálltam az ágyrol és miközbe mentem le a lépcsőn, tárcsáztam Hizashit.

- Shouta, miért kellett letenni a telefont. -momdta csalódottan köszönés nélkül.

- Neked is szia Hizashi. -mondtam ironikusan. -Pont erröl akartam beszélni veled. -mondtam fáradtan.

- Na mondjad!

- 15 percünk van, szóval gyors leszek. Tudod hogy én mennyire szeretem a macskákat! Már az elején belopta magát a szívembe a macska, de amikor először megláttam emberi alakba... Olyan gyögyorű alakja van. -hadartam. Hizashi csendben halgatott a másik oldalon. Közbe bementem a konyhába és csináltam egy bögre teát és kiültem az asztalhoz.

-Istenem! Olyan nehezen tudom magam visszafogni. -kortyoltam bele a teámba. -Például most volt fürödni. Én, hülye, pedig rányitottam és megijesztettem.  Azután pedig leült mellém az ágyra és megölelt szorosan. -ittam bele a teámba -Hizashi, segíts, adj valami tanácsot! -kérleltem, és hosszan ittam a teába.

- Elkell hogy szomorítsalak Shouta, te szerelmes vagy! -mondta nevetve.

Amikor realizáltam hogy mit mondott, abban a pillanatban kiköptem a számbol a teát. Hát természetesen minden a hősruhámra ment, amit kiköptem.

- Köszi Hizashi, lelocsoltam magam teával. -mondtam mérgesen.

- Miaz, fáj az igazság? -nevetett a vonal végén. Feláltam és felmentem az emeletre.

- Jolvan Shouta, leteszlek. Dolgom van. -köszönt el. -és szerintem a nekod is oda van érted, csak kezdeményezned kéne. Ő nagyon szerény természet.

- Rendben, köszi Hizashi! Szia. -és letettem a telefont.

Úgy nézek ki, mimt egy csöves aki ráadásul maga alá vizelt. -morogtam egyet, bementem a fürdőszobába és behajtottam az ajtót. Boxerre levetkőztem.

Épp tettem be a teás cuccaimat a mosógépbe amikor valaki megszólalt.

Ijj...hoppá - rontott be a neko a fürdőbe, majd azonnal távozott. A hangok alapján lefutott a nappaliba.

Nocsak. Valaki leskelődik...-és akaratlanul is elmosolyodtam.

Komment ha van valami építőjellegű kritikád !   :3