🔞Szeretlek! [BakuDeku]🔞 (BEFEJEZETT!!)

14.rész

Hirtelen felkaptam a fejem, hogy megnézzem ki szólított meg. Amikor felnéztem Todorokit pillantottam meg.
-Jó..reggelt..Todoroki-kun-köszöntem a felemás fiúnak -Mit szeretnél?
-Hmm..Midorya...?
-Hmm? -néztem rá kérdőn.
-Mi az a folt a nyakadon? -le sütöttem a szemem és a földet kezdtem kémlelni. Épp válaszolni akartam de Aizawa VÉGRE betalált az osztályterembe.

Bakugo szemszög:

Nem értem...mi köze neki ahhoz, hogy mi van a nyakán vagy mi nincs?! Fel álltam. Épp odaszóltam volna(de csak volna) ha nem jön be Aizawa az osztályba. MinDenki leült a helyére.
-Jó reggelt gyerekek. Bocsánat a késésért de volt egy kis dolgom. Akkor kezdjük el az órát -mondta a sensei.

~Óra után~

-Rendben. Vége az órának. A következő órán felmérem, hogy mennyit fejlődtetek amióta bekerültetek -mondta Aizawa-sensei, majd elhagyta a termet.
-Oi Deku! -szóltam oda a kis brokkolinak.
-Hmm? -nézett rám kérdőn. Én csak intettem a fejemmel, hogy jöjjön ide, aminek eleget is tett.
-Mi a baj Katcchan? -kérdezte az előbb említett.
-Semmi..csak kíváncsi vagyok, hogy mit akart a felemás barom.
-Semmi olyat csak.. -a nyakára mutatott -és arról kérdezett.
-Értem -megfogtam és a derekánál fogva az ölembe húztam és adtam neki egy puszit amire persze mily meglepő..mindenki felfigyelt.

-TI JÁRTOK?!-kérdezte mindenki kórusba, amit még szerintem még gyakorolniuk kell. 

Midorya szemszög:

Amikor Katcchan meg puszilt kicsit zavarba jöttem (ja kicsit mi?)

-TI JÁRTOK?!-kérdezték egyszerre.

-MI KÖZÖTÖK HOZZÁ SELEJTEK?!-kérdezte Katsuki, miközben a tenyereiben már ott pattogtak a szikrák.

-Nyugi Katcchan! Nem történt semmi -mondtam, hogy lenyugtassam a szőkét mielőtt még lerobbantja valaki fejét. Bakugonak csak egy ,,Ts" hang hagyta el a száját,majd megpuszilta az arcom és azt mondta:

-Én megyek átöltözni. Te nem jössz? -kérdezte rekedtes hangján.

-Mindjárt csak szeretnék beszélni Uraraka-sannal -mondtam mosolyogva.

-Rendben. Akkor majd később találkozunk-mondta egy halvány mosollyal az arcán majd elindult.

Uraraka szemszög:

Teljesen összetörtem. Deku-kun és Bakugo-kun... ezt nem hiszem el! Én..én..azt hittem, hogy Bakugo-kun utálja Dekut de ezek szerint tévedtem.

-Szia Uraraka-san! -jött oda hozzám az említett.

-Szia -erőltettem magamra egy mosolyt.

-Mikor Aizawa-sensei bejött mondtad, hogy szeretnél velem beszélni valamiről -mondta egy fél mosollyal az arcán. Basszus! Nem mondhatom el neki az érzéseimet mert ott van neki Bakugo-kun.

-T..tényleg? -dadogtam- nem is emlékszem -vakartam meg a kínosan a tarkómat.

-...Értem. De ideje menni mert elfogunk késni az óráról -én erre csak bólintottam majd elindultunk az öltözőkhöz.

Midorya szemszög:

-Hol lehetnek a többiek?-dünnyögtem az orrom alatt amit Uraraka is meghalott.

-Fent láttam őket  láttam..valamiről beszélgettek -mondta a barna hajú lány.

-Értem. Mennem kell, majd órán találkozunk.

-Rendben. Szia -köszönt el a lány majd le foldultam a következő folyosóra. Amikor az öltözőhöz értem, éppen kiakartam nyitni az ajtót, amikor egy hangos puffanásra lettem figyelmes. Benyitottam. Nem  éppen a legjobb látvány fogadott. Bakugo a földön  feküd, fölötte Tudoroki-kun ágaskodott és csak nézték egymást. Amint Bakugo észrevett azonnal lelökte magáról a fölötte lévőt és oda sietett hozzám miközben én a könnyeimmel küszködtem. 

-Mido..kicsim..ez nem az aminek látszik -nem tudtam hova tenni ezt az egészet. Utat engedtem a könnyeimnek. Nem tudtam gondolkodni, elfutottam a könnyeimet törölgetve.

Bakugo szemszög:

-BASZD MEG TŰZI-BUZI!!-kiabáltam a felemás baromra majd Deku után futottam. Sejtettem, hogy hol van. Régen, amikor egyedül akart lenni mindig a suli háta mögé ment. Jól sejtettem. Még mindig a könnyeit törölgeti.

-De..Deku... -suttogtam a nevét, hogy éppen megtudja hallani. Erre csak rám emelte a fejét , így láttam a gyönyörű könnyes szemeit- Nem az történt...amire te gondolsz. Szeretlek....!és soha nem csalnálak meg! Főleg nem azzal a felemás barommal -forgattam meg a szemeimet, majd közelebb léptem hozzá és meg csókoltam- Szeretlek Deku! Nekem.nem.kell.más -tagoltam a mondatatot és magamhoz öleltem amit ő viszonzott is.

-Kat...-chan..én....

Sziasztok! Sajnálom hogy eddig nem volt rész de mint már mondtam most nagyon  sokat kell tanulnom. de hozom a kövi részt amilyen gyorsan csak tudom.

                                                                                                      Puszikaa<3