Harc Asgardért [BEFEJEZETT]

14. Rész - Rövid

- Thor! - kiáltott Christine, és odalépett az istenhez.
A szőke férfi mintha álomból ébredt volna, Christine-re kapta a tekintetét.
- Srácok! - kiáltott Bianca, ahogy a tűz hője már a nagyteremben is érezhető volt. A kapu hatalmas robajjal szakadt be, ahogy a félfát lángok kezdték nyaldosni.
Christine acélos fogással elkapta Thor csuklóját, és úgy húzta maga után.
- Várjatok - mondta halkan Loki, és a megrökönyödött férfihez lépett.
Seray nem számított arra, hogy ő is látja az emlékeit, és Lenna emléke felkavarta őt.
- Loki, odakint lángol minden! - toppantott Christine. Biancát meglepte, milyen furán nyugodtan mondta ki Loki nevét. - Ha nem megyünk, halálra égünk, és ha ez megtörténik, ez a szemétláda maradca király, örökre!
Loki mintha kizökkent volna álomszerű kábaságából, és ellépett Seraytól. Viszont a férfi felpattant, és kivonta a kardját.
- Ha azt hiszed megúszod ennyivel... - sziszegte dühösen. Nekiugrott Lokinak, aki épphogy el tudott ugrani előle. Előhúzta a kését, és visszatámadott.
Seray kerekedett felül, és a falnak taszította Lokit.
- Azt hiszed ez csak neked volt nehéz?! - üvöltötte. - Ennyi éven át szenvedni, távol az otthonomtól?
- Nekem sem volt jó, elhiheted! - felelte Loki dühösen. - Rámfogtad, hogy Lenna meghalt, de az valójában egy baleset volt, ami miatt emésztett is engem a fene, hónapokig!
- Térj már észhez! - kiabált Seray. A szemeibe könnyek gyűltek megint.
- Meg akartál ölni! - lökte el őt Loki. - Megvádoltál a barátom megölésével, és hiába mondtam apánknak, hogy engedjen vissza, nem tette meg!
- Tényleg? - Mindenki egyszerre képedt el.
Ekkor Christine felmordult, és megragadta Loki és Seray csuklóját. Bianca Thor vállára tettea kezét, és úgy vezette őt arra, amerre Christine ment.
Ugyanazt a járatot használták, amin keresztül Thor kijutott a palotából, még az egész elején. Ám ezúttal lényegesen gyorsabbak voltak.
A járat végéről nézték, ahogy Asgard lángokban áll.
Thornak támadt egy ötlete, és az ég felé nyújtotta a kezét. Az égen viharfelhő gyülekeztek, és hatalmas villámok kíséretében ömleni kezdett az eső.
- Ez jó ötlet volt - jegyezte meg Bianca, ahogy nézte az elalvó tüzet.
Seray közben szégyenkezve állt a csapat mögött, és a cipője orrát nézte.
Bianca hátrafordult, és mindenki meglepetésére a hátára tette a kezét. Seray kérdőn nézett fel.
- Amit tettem, az szörnyű. Bármilyen büntetést kapok, állok elébe - mondta, és letérdelt Bianca előtt.
- Megadod magad? - vonta fel a szemöldökét Christine, és odalépett Seray elé, Bianca mellé.
- Igen - bólintott Seray. Loki leguggolt mellé. - Sajnálattal tartozom - mondta Seray. - Soha nem gondolkodtam azon, hogy mi történt valójában, csak az az érzés maradt meg, ami bennem volt...
- Mérhetetlen düh, és bánat? - szólt közbe Loki. - Azt mind éreztük már, és öltünk is miatta.
- Azt hiszem a palotában hallgatunk meg - szólalt meg Christine. - Hivatalos körülmények között, a király illetve a tanács előtt - fordult Christine Thor felé.
Az isten kihúzta magát, és a csapat elindult a palota felé - ezúttal az egyenes, rövid úton, mert nem kellett bújkálniuk.
Seray teljhatalma véget ért.