Harc Asgardért [BEFEJEZETT]

9. Rész

Ahogy Seray érezte, ahogy a nyíl a vállába fúródik, és Frigga kiszabadul, elöntötte a düh.
Elvesztette egyensúlyát, és a tömegbe zuhant. Az emberek elléptek tőle, de jópár katona odasietett hozzá.
Mire odaértek, Seray kihúzta a nyilat a vállából, és hallatszott Bianca kiáltása.
- Éljen az igazi király, Odin fia!
A katonáknak talán az egynegyede ujjongani kezdett.
- Öljétek meg mindet! - pattant fel Seray, és dühösen meredt a katonákra.
Ők tisztelegtek, és rárontottak a népre. Az öt-tíz katona viszont védeni kezdte őket.
Christine közben Friggához lépett.
- Úrnőm - mondta félhangosan. - A barátommal kell jönnie - mondta, ahogy elvágta az asszony kezét fogvatartó kötelet.
Spitfire egy vörös villanással ott termett. Leporolta a kezét, és körülnézett.
- Mi most eltűnünk innen, vagy az őrök sündisznót csinálnak belőlünk - mondta, ahogy elkapott egy nyilat. Frigga azt se tudta, hova kapja a fejét a nagy felfordulásban, de aztán csak szóhoz jutott:
- Loki a palotában van! - fordult Christine felé. Spitfire elhúzta a száját, majd egy villanás kíséretében ő is, és Frigga is eltűnt.
- Ha megtalálom, kinyírom - motyogta Christine, és lelőtt egy katonát. Annak csupán behorpadt aranypáncélja.
Thor felé indult, miközben inkább apró késére hagyatkozva hadakozott a tömegben. Hatalmas volt a felfordulás.
- Thor! Bianca! - kiabált, és kitért egy süvítő nyíl elől.
- Hm? - Bianca tűnt fel, csupán három lépésre tőle.
- A palotába! MOST! - mondta hangosan Christine. Bianca bólintott, és meghagyta egy őrnek, hogy tartsa a frontot.
Mindhárman megindultak a palota felé. Bianca viszont megtorpant.
- Hol van Seray? - kérdezte. Christine nyelt egyet és a palota felé nézett.
- Ott lesz a rohadék. - És remélhetőleg kinyírja a másikat, mielőtt odaérünk, tette hozzá magában.
Még gyorsabban kezdtek futni.
Persze, igazuk volt. Seray kissé kifulladva állt az északi szárnyban, abban a szobában, ahova Lokit zárta.
- Nem megmondtam? - mondta. A tekintete megakadt az cellaajtón. Nyitva volt. Seray egy kocsist megszégyenítőt káromkodott és körülnézett.
- Gyere elő te mocskos féreg - sziszegte.
Loki hátulról a nyaka köré csavarta a karját és erősen megszorította, de Seray mély vágást ejtett a karján, és könyökével orrba vágta Lokit.
- Tényleg azt hiszed engem ilyen egyszerű legyőzni - mosolygott gúnyosan. Megfogta a férfi csuklóját, és miután erősen kicsavarta, lerántotta őt a földre, és hasba rúgta.
- Maradj itt, vagy legközelebb nem az öklömet használom - mondta, és elővett egy kést. Loki a fegyverre meredt, és hirtelen kicsavarta azt Seray kezéből.
- Ez az enyém volt, te rohadék.
- Azt hiszem azóta szereztél újat - felelte Seray és ököllel behúzott egyet Lokinak.
Thor ekkor rontott be a szobába. Seray káromkodva előhúzta a kardját.
- Én ezt nem gondolom fairnek - mondta Thor. - Kettő egy ellen.
- Ó, ne aggódj - felelte Seray mosolyogva. - Még élvezni is fogom.
Ahogy egymásnak estek Bianca jött be, és a pengék elől elhajolva felvett leütötte Serayt a kezében tartott rúddal. A férfi összeesett.
- Gyerünk, kifelé! - mondta a nő, és intett. Loki kérdőn nézett Thorra.
- Menj - felelt amaz, és a két férfi utána ment.
Ahogy kiértek, Bianca meglátta Christine-t, aki másodpercenként lőtte ki a nyílvesszőket. Bianca kivett valamit az oldalán lévő táskából - amin Thor alaposan elgondolkodott, hogy hogy került oda - és feldobta. Az felrobbant a levegőben, mint egy tűzijáték.
Christine felmászott egy nagyobb szoborra, és kilőtt egy nyilat, amihez kötelet kötözött. A nyíl egy fába fúródott az erdőben, ami alig fél kilóméterre volt a többiektől. Bianca elindult arra, miközben megfújt egy sípot, szintén a táskájából. A katonák, akik mellettük harcoltak, erre megadták magukat.
Ők berohantak az erdőbe, és mire ők odaértek, Christine a szoborhoz kötötte a kötél másik felét, és egy nyilat fogott a két keze közé. Leugrott a szoborról, és a mivel a nyíl fennakadt a kötélen, kötélpálya szerűen lecsúszott rajta.
Egyszerre értek oda. Bianca elvágta a kötelet, és futni kezdett. A többiek követték őt, és meg sem álltak, amíg nem értek el egy, az erdő másik felén lévő faházat a lombok közt.
Spitfire és Frigga ott volt már.
Christine ekkor nézett végig a társaságon.
Bianca, kimerülten de szélesen mosolyogva, kis híján nevetve. Thor, izzadtan, hátán a kardjaival, Bianca örömén értetlenkedve. Frigga mosolyogva, és Spitfire unatkozva. Végül Loki. Életben.
- Ó, te rohadék! - motyogta Christine. Loki hamar észrevette a nő dühét.
- Mit csináltam? - kérdezte pimaszul kíváncsian. Bosszantóan.
- HOGY MIT CSINÁLTÁL?! - üvöltött fel Christine. Elhúzott egy kést. Annak a pontos mását, ami Loki kezében volt, amit Seraytól vett el. - EZT a nővérem mellkasába állítva hagytad, a HÁZAM ELŐTT, MIKOR ÖT ÉVES VOLTAM! - A nő magából kikelve ordított, miközben a fegyvert Loki mellkasának nyomta. A penge oldala, és a markolat kis híján belefúródott a férfi bőrébe.
Thor azonnal emlékezett a beszélgetésre, amiben arról beszéltek, hogy a rokoni kapcsolat nem elég indok arra, hogy szeressék egymást. Jobbnak látta, ha nem mondja ki hangosan, hogy Christine azt mondta "nekem is volt egy nővérem, de utáltuk egymást". A késre is emlékezett, mikor elindultak a lyuk méretű barlangból, azt méregette egy fél percig. Az övébe tűzve tartotta, mintha az ereje kimaxolására használta volna; rendesen begurulhatott ha ránézett.
- Elmondanád nekem, hogy ez mikor történt? - kérdezte Loki.
- Csinálj csak úgy, mintha nem tudnád, kis féreg - mondta fogcsikorgatva Spitfire, nem törődve a mellette álló asszony dühös pillantásával. - Mikor beengedted a jégóriásokat, levezetted a dühödet a bátyádon. Előtte titokban csináltad. Ötéveseket hagytál traumatizálva, képtelenül arra, hogy elmondják mi történt. Egy kis szélhámos vagy, egy mocsok.
- Évekkel ezelőtt történt - mondta Loki. Thor csak kapkodta a fejét.
- Azt is tudom - folytatta Spitfire -, amit mások nem. Hogy Seray a kis barátod volt, alig húsz évvel ezelőtt.