Idegen arcába bújva- Szoboszlai Dominik [Befejezett]

ö t ö d i k

d o m i n i k

- Még egy pezsgőt?- Vigyorgom Norinára, aki kiöntötte magának a maradékot is.

- Csak nem le akarsz itatni, Szoboszlai Dominik?- Nevet fel. Az ittas Norina sokkal kedvesebb, ehhez kétség sem férhet.

- Én téged soha- emelem fel mindkét kezemet nevetve.

- Tetszik a mosolyod- mintha maga is meglepdőne azon, hogy bókol nekem.

Hatalmas vigyor terül el arcomon. Közelebb húzódom hozzá.

- És mi tetszik még?

- A stílusod- ekkor beharapja telt ajkát- meg te magad.- Teszi hozzá csendesen. Elveszítem a kontrollt a testem felett és ajkaimat az övéire nyomom. Tisztán érzem a pezsgő ízét a szájában. Hirtelen fel sem fogom, hogy ezt a nőt csókolom.

Norina vékony ujjai tarkómra csúsznak. Egyik tenyeremet arcára teszem, míg másikat derekára. Könnyedén döntöm hátra a kanapén.

Norina ujjai felfedező útra indulnak testemen. Vékony teste mellett támaszkodom tetovált alkaromon. Nem sokkal alacsonyabb nálam. Lecsúsztatom kezemet a hatalmas pólója aljához, hogy megcirógathassam felsője alatt a bőrt. Érintésemre teste azonnal reagál. Elmosolyodom.

Kezemmel feltűröm az anyagot és egy csókot lehelek hasára. Norina ajkai közül egy kellemes sóhaj szakad fel. Lapos hasa beporhad érintésemtől, ujjai hajamba kúsznak.

- Dominik- nyög fel és egyszerre próbál fordítani helyzetünkön, de nem engedem.- Dominik kérlek!- Parancsoló hangja szakít ki az eddigi kábulatomból. Felnézek rá.

- Fejezd be, kérlek!- Suttogja.

- Tessék?

- Nem szeretnék veled kavarni.- Pillanatok alatt termek újra felette, hogy szemébe nézhessek.

- Ez nem igaz, te is tudod. Mi ellen harcolsz Norina?- Teszem fel sokadszor ugyanazt a kérdést.

Elfordítja tekintetét rólam. Ajkait szorosan összeszorítja. Ismerem ezt a mozdulatot, nem fog válaszolni. Óvatosan simítom arcába tenyeremet, mialatt arra kényszerítem, hogy újra szemembe nézzen.

- Bántani fogsz engem, Dominik- olyan halkan mondja, hogy kell egy kis idő, amire felfogom a szavakat. Megpróbál ellökni maga felől, de nem jár sikerrel.

- Miért bántanálak? Mivel?- Megint nem kapok választ.- Engedd el magad és ne harcolj!- Nyomok egy apró puszit nyakára. Mikor nem ellenkezik folytatom. Tenyerembe veszem egyik mellét a ruhán keresztül, hogy finoman megmarkolhassam miközben folytatom a nyaka kényesztetését. Norina puha ujjai először végigsimítanak tincseimen, majd államnál fogva felhúz magához egy csókra. Azok az ajkak, te jó ég...

Könnyedén emelem fel Norinát magammal, mikor én is felkelek. Norina derekamra kulcsolja vékony lábait, karjaival nyakamat öleli körül. Emlékezetből megyek be abba a szobába, ahova ő is ment fürdés után -remélem ez a hálója. Megbizonyosodva arról, hogy jó helyen vagyok lábammal becsukom az ajtót egy másodpercre sem elszakadva tőle -félek, hogy mindennek vége szakad, ahogyan eleresztem. Óvatosan fektetem be az ágyába és elhelyezkedem két lába között. Norina készségesen hagy helyet nekem combjai között. Nyugodtsággal tölt el, hogy nem próbál megint elutasítani, viszont belül nagyon jól tudom, hogy sok munka vár még rám ha vele szeretnék lenni.

- Dominik- suttogja halkan, mikor ujjaimmal megérintem újra a pólója alatt.

- Igen?- Egy pillanatra megállítom kezemet, viszont ekkor Norina a csuklómért nyúl. Céltudatosan vezeti tenyeremet a bugyija alá. Szemeim egy pillanatra kikerekednek a meglepedtségtől, de ez azonnal el is veszik, ahogyan megérintem puha bőrét. Sietősen félretolom a bugyiját. A kinti lámpák fénye bevilágít a szobába, így ennek a félhomálynak köszönhetően látom az arcára kiülő reakciót. Világoskék íriszei sokkal mélyebb árnyaltúak jelenleg. Mintha csak ez kellett volna neki, akaratosan nyúl felsőm alá. Mosolyogva emelem fel mindkét kezemet, hogy le tudja rólam húzni a ruhadarabot. Törékeny ujjai figyelmesen simítanak végig felsőtestemen. Játszadozva rajzolja át a vonalaim. A vágy felerősödik bennem iránta. Két ujjamat végighúzom szeméremajkain, mialatt folyton figyelem Norina reakcióit. Ellentmondást nem tűrően tolom bele két ujjamat. Pár pillanat erejéig szaggatottan veszi a levegőt -na igen, elég hosszú ujjaim vannak.