Spring Day {Jimin ff.} ✔︎

2. rész

Még gyorsan végignéztem magamon, majd mentem ajtót nyitni, mert csengettek. Közben Alexa jó barátnő módjára fentről szurkolt nekem.
Kitártam a falapot s óvatosan néztem fel a nálam 16 cm-rel magasabb rapper szemeibe. Ő is kissé lehajtotta a fejét, hogy normálisan viszonozhassa pillantásaimat, majd eleresztett egy félmosolyt, és se szó, se beszéd megölelt.
Türelmetlenül fúrtam arcom mellkasába, hogy ne lássa örömkönnyeimet. Állátt fejem búbjára támasztotta, miután puszit nyomott a buksi fejemre. Amikor észrevette, hogy KISSÉ elérzékenyültem, egy hangos kacaj szakadt fel torkából.
Még pár percig így álltunk, hadd bódítson még egy kicsit illatos parfümjével. Végre elengedtem derekát s kezeim most megtalálták cuki mégis férfias vonásokkal megáldott pofikáját.
Véletlen háta mögé pillantottam széles válla felett... Asszem' eljött az a pillanat mikor a főszereplő meghal a történet elején...
- Bemutatom a csapat- és ívótársamat, Park Jimint.- szólalt meg Yoongi először mióta megérkezett.
A szürkére festett tincsek alól kikukucskáló szemek, azok a telt ajkak és a hibátlan arcvonások...
Szerintem elértem a saját olvadáspontomat, amit a vokalista is észrevett.
Hát a látványtól elnyílt ajkaim elég árulkodóak lehettek, mit ne mondjak.
- Gyertek beljebb!- szóltam, miután biccentettem egyet Jimin felé.
A két utazó becipelte a bőröndöket, amiket az emeletre vezető lépcső mellé helyeztem nagy nehezen.
Nem vagyok gyenge, de tényleg kibaszott nehezek voltak.
Beinvitáltam őket a konyhába, hogy leülhessenek.
- Kértek valamit enni, inni??- kérdeztem helyet foglalva a konyhapulton.
- Nemrég ettünk, köszi.- jött a felelet.
- Anyu elment a bentlakásba a testvéremhez, mert az a lökött megint itthon felejtette az alsónadrágjait és a fülesét. Hamarosan ő is megérkezik.- mondtam.
- Annyeong gyerekik!!- lépdelt be a helyiségbe barátnőm mindkét kezével integetve.
- Srácok, ő itt Alexandra! Legjobb barátnőm.
- Helló!! A nevem...- kezdte bátyám.
- Min Yoongi, Suga vagy Agust D. Daeguban, Dél-Koreában születtél, 1993. Március 9-én. Kedvenc színed a fehér, tudsz zongorázni, 3 évig voltál gyakornok. 2013. június 13-án debütáltál a BTS nevű K-Pop fiú együttessel a "No more dream" című számmal. Mondjam még?- vigyorgott Alexa.
A két fiú le volt taglózva. Tátott szájjal nézték, ahogy lepacsizunk, majd jót nevetünk elképedt arcukon.
- Ő itt pedig...- mutat most ChimChimre.
- Ne nézz rám!! Nem fogom felmondani az 1000 oldalas enciklopédiámat a Jimin nevű, kihaló félben levő állatról!- emeltem fel kacsóimat védekezve.
- Állat??- vonja fel szemöldökét az említett.
- Igazad van...- sóhajtom drámaian- Az állat túlzás. Maradhatsz gyökér!- teszem kezemet szívemre.
- Miért, te mi vagy?- kérdezte.
- Tán nem látszik? Én vagyok az igazi Worldwide beautiful. Igen... Sajnos Jin eomma csak egy másolat!!- színészkedtem.
- Azért azt megnézném, hogy ezt Jin hyung szemébe mondod.- vigyorgott Suga.
- Majd megnézem a naptáramat és a titkárnőm megmondja az időpontot. De addig is sorszámot kell vegyen, hisz túl sok embert kell felvilágosítanom egyes dolgokról.- szőttem tovább elmém rögtönzött történetét.
- Te aztán kivágtad magad!- bólint JimJum.
- Tőlem örökölte!!- mosolygott büszkén Yoongi.
- Suga... most hülyeségen kívül... A szüleink tudják, hogy én még élek?
Kitartóan fixírozom Mr. Agust D-t. Viszont mielőtt válaszolhatott volna, újabb ajtónyitódást hallottunk.
- Viki!! Alexa!! Hoztam mochit és édességét meg egy kis gyümölcsöt és tejet.
- Kösz anyu, de már van mochink és cukorkánk is.- mondom nevetve szülőm arcát látva.
- Pillanat... eszembe fog jútni... A... an... an... annyeong!!- nyögte ki nagy nehezen.
- Mi jó van a szatyorban?- indítottam támadást.
- A gyümölcseid a Gyümihétvégédhez.- felelte- És jó sok banán.- tette hozzá.
- Minek annyi banán, Viki?- érdeklődött Yoongi.
- Mert én egy zúzó, banánostejen elő worldwide handsome mochi-cica-napsugár-alien vagyok. Egy mini Bangtan veszett el bennem!! 7 az egyben!!
- Jaj, drága Viki!! Fogadd el, hogy te egyszerűen egy vattacukorból és egy plazmatévéből összegyúrt, nagyképű cukiság vagy!- nevetett Alexa.
- És milyen szerény!!- toldotta meg anya a kajákat pakolászva.
- Köszönöm,  köszönöm, köszönöm!!- hajlongtam előszeretettel.
- Na!! Ahelyett, hogy itt bohóckodsz, mutasd meg a fiúknak a szobájukat.
- Remélem nem gond, hogy Jimint is hoztam. Nem szeretek egyedül utazgatni.- meresztett bociszemeket Suga.
- Dehogy!! Van itt hely! De a lányomhoz ne merjen nyúlni!- fenyegetőzött anyu játékosan, hisz sokat meséltem neki a bandáról.
Főleg Jiminről, mert ő a biasom.
- Megnyugodhat! Majd én kasztrálom, ha hozzáér!!- legyintett Yoongi. Szegény JimJum meg csak nézett ránk nagy szemekkel.
- Az én engedélyem nélkül nem lesz itt kiherélve senki!- jelentettem ki- Na gyertek!
Körbevezettem őket a földszinten és végül megmutattam az emeletet is. Szerencse, hogy a vendégszobába dupla ágy van. Különben Jimin a földre került volna.
- Pakoljatok ki! Addig én is elintézek pár dolgot.

Nos az a pár dolog a szobám falán levő poszterek és fotók eltüntetése volt. Nem akartam, hogy Jimin meglássa, hogy vele van kitapétázva az ágyamnál a fejem fölötti rész.
Drága Alexa csak röhögve nézte kétségbe esett mivoltomat.
- Nem vagy normális!!- jelentette ki.
- Te se!!- vágok vissza- Köt a Tesó Törvény (T.T.)!!
Miután minden kínos nyomot eltüntettem, indultam Yoongiékhoz, hogy áthívjam őket a lefekvés előtti maratonunkra.
(Yess, Alexa nálam lesz a hétvégén.)
Miután többször is bekopogtak és szólongattam Sugat, eredménytelenül, hát benyitottam.
Hogyan magyarázzam el, hogy ne legyek perverz?...
Yoongit nem találtam a szobában, viszont megcsodálhattam egy félmeztelenül pakolászó Jimint.
Nem mondom, hogy nem tetszett a látvány, de ideje lett volna diszkréten köhögnöm vagy valami. De egyszerűen nem tudtam levenni a szemem a vokalista kidolgozott felsőtestéről.
Egész addig,míg egy hang ki nem zökkentett nem épp gyerekeknek ajánlott gondolataimból.
- Viki?! Mit csinálsz te itt?!- von kérdőre Suga.
- Én csak...- kezdtem bele mesémbe rémülten.
- Leskelődünk az izmos vokalista után??- vonta fel szemöldökét.
- Nem!! Én téged kerestelek, kopogtam meg minden, de nem jött válasz. Ezért benyitottam és megláttam Jimint...
- Aztán szépen rajta felejtetted a szemed, igaz??
- Nem, tényleg nem akartam!! Véletlen volt!- magyarázom s kínomban már kézzel lábbal próbálom bebizonyítani az igazat.
- Nem értem miért nem születtél paradicsomnak!- röhögött ki egészségesen barátnőm is.
Megsemmisülve álltam a még mindíg nyitott ajtó küszöbén, vérvörös fejjel.
- És szabad tudnom te hol voltál??- kérdezem halkan kitartó zavarom miatt.
- Csak a mosdóban. Fejtsem ki azt is, hogy mit csináltam?- kérdezi.
- Nem. Majd vacsi után gyertek át maratonozni az én szobámba. Alexával fent leszünk elég későig.
- Rendben!- egyeztek bele.
Megkapva a választ már menekültem is rezidenciámba, mert úgy éreztem kigyulladok.

~Time skip~

- Köszönjük szépen a vacsorát! Nagyon finom volt Karola néni!!- hízeleg Jimin előszeretettel.
- Váljon egészségedre fiam!
- Mi megyünk maratonozni!- jelentjük ki, felkapva egy csomó édességét és a banánostejemet.- Köszi anyu!
- Szívesen!! Ne maradjatok nagyon későig ébren!- int meg minket azonnal.
- Oké!!- kiáltunk vissza Alexával.
Jól begubóztunk óriás ágyamba a rengeteg cukorbombával és válogatni kezdtük a filmeket.
Mielőtt elkezdtük volna, a fiúk is megérkeztek.
- Nékünk van még hely?- kérdezi Suga.
- Persze! Bújjatok be!!
- Mit nézünk?- foglalnak helyet az ágyam bal oldalán, mellettem Jimin aztán Yoongi.
- A szürke ötven árnyalatát.- felelem egy kajján vigyorral.
- Egyik kedvencem!!- mondja Suga.
Egyszer-egyszer rajtakaptam Jimint, hogy megfeszült testtel és beharapott alsó ajakkal pillant rám szeme sarkából.
Miután ennek vége lett, a sorban a Harry Potter következett. Bátyám bealudt a felénél, aztán a végén Alexa is. Csak ketten Jiminnel maradtunk.
Mielőtt azonban lekapcsoltuk volna a tévét, feszengve fordultam a mellettem ülő felé.
- Am... Jimin én tényleg nem akartam leskelődni, csak véletlen volt...- hirtelen a másik fal érdekesebbnek bizonyult, mert éreztem, hogy arcom újra lángba borult a jelenet felidézése miatt.
- Semmi gond! Nem egyszer volt már ilyen. Amúgy Suga piszkálódását ne vedd komolyan, csak szeretetből csinálja!- küldött felém egy biztató mosolyt- Jó éjszakát!!- küldött egy puszit a levegőbe, majd kikapcsolta a tévét, hogy a sötétben szorosan a hátam mögé bújhasson.

Nincs átolvasva, ha hiba van az az autocorrect miatt van!!
Annyeong! Szép szombatot!!❤💜

(1200 szó)
(Idő: 2 óra 21 perc)