Spring Day {Jimin ff.} ✔︎

19. rész

~SoYoung szemszöge~

- Kop-kop!- lépett be Hobi szobámba.
- Helló!
- Itt meg mi van? Elüldözted Alexát, mert összejött Yoongival?- nézett körül.
- Ja, Suga karjaiba dobtam. Csak az enyém a szoba!- dőltem el az ágyon s Hoseok is mellém pottyant, majd bámultuk a mennyezetet.
- Mondhatok valamit?- kérdezte rám se nézve.
- Persze!- fordultam felé.
- Kissé kényes téma,... De te elmondtál mindent. Én is szeretném, ha mindent tudnál rólam.- nézett rám fél szemmel.
- Hallgatok, mint a sír!- mosolyogtam.
- Apám újra megnősült. Kaptam egy mostohaanyát és egy mostohahúgot, Hyorin a neve.- húzta el száját beszéd közben.
- Nem örülsz neki?
- Nem! Nekem van már anyám, nem kell mégegy!- jelentette ki határozottan mégis kissé megtörve.- Eddig nem is nagyon érdekelt, mert nem láttam őket gyakran. De apám szeretné, ha jobban megismerném a "húgomat". Tehát egy ideig itt lesz a dormba, bébicsősz leszek.- sütötte le bűnbánóan tekintetét.
- A többiek tudják?
- Csak Namjoon. Úgy bánom, hogy nincs saját lakásom! Szerettem volna ettől megkímélni a fiúkat és titeket.- temette arcát tenyerébe.
- Annyira rossz a csaj?- öleltem magamhoz reményemet felülve.
- Hidd el! 17 éves létére olyan, mint egy ribi.- fintorgott. "Ajaj! Bajt érzek."
Megnyugtattam a fiút  majd lementünk a tv néző bagázshoz, hogy közöljük a hírt.
- Srácok! Szeretnék mondani valamit...- kezdte J-Hope, de hangja elcsuklott, mikor már mindenki rá fókuszált.
- Hobi azt akarja mondani,  hogy az apja ideküldte a mostohahúgát. Holnap érkezik és egy kis ideig itt lesz.- meséltem el mindent.
- Bocs, hogy csak most szólok, nem tudtam, hogy mondjam el.- hajtotta le fejét szomorúan a csapat napsugara.
- Semmi baj Hoseok hyung! Van már itt 2 leányzó, még egy nem okoz gondot!- ugrott neki V az említett fiúnak.
- No para!- legyintett Jimin.
- Eggyel több éhes száj... Hm! Kipróbálhatok pár receptet.- elmélkedett a legidősebb.
- Akkor senkinek nem okoz gondot?- kérdeztem, miközben jelentőségteljes, amolyan "bólogass vagy kinyírlak" pillantással ajándékoztam meg a többieket, mire mindenki szorgosan bólogatni kezdett.

~Time skip~

Hyorin hamar megérkezett, 2 bőrönddel. Alapjáraton nem lett volna vele semmi bajom, de az a nyávogó hang! A hideg futkosott a hátamon. Ráadásul egy szobába kerültünk, mert máshol nem volt hely. Inkább aludtam volna a kanapén vagy a konyhaasztal alatt, esetleg a fürdőkádban. Még tiszta szerencse, hogy van pár filter a tarsolyomban, másképp lebuktam volna már az elején.
A fiúk végre fellélegeztek, mert vége a comebacknek és a turnét is későbbre rakták. A fél csapat elment a vidámparkba. Csak én, Alexa, Suga, Hoseok és Hyorin. Ütős kombó, ha Alexa nem lenne, elszabadult volna a pokol.
- Hey Hyorin, mi van? Citromot nyeltél?- "ribanc"
- Ki ez a csaj?- bökött fejével undorodva Alexa felé, aki Yoongi mellett ült a kanapén.
- Yoongs uncsija. Mi bajod vele?- ráncoltam szemöldökömet, miközben szemrebbenés nélkül hazudtam.
- Csak kérdem...
- Kit akarsz te itt átverni?- kérdeztem hirtelen kis hallgatás után.
- Mi bajod?- nézett rám furán.
- Édesem, ne hidd, hogy nem vettem észre, milyen éhes szemekkel méregeted a fiúkat.
- Miről beszélsz?- illetődött meg.
- Na, ne add itt nekem az ártatlant! Láttam ám, hogy csak úgy csorgatod a nyálad Yoongira, szégyentelenül stírölöd Jimin seggét és még a saját mostohabátyádat is megpróbáltad behálózni. Ne vágj ilyen fejet! Hoseok mindent elmondott! Mindent tudok rólad Hyorin!- néztem rá fenyegetően.
- Ki a franc vagy te?- szemei szikrákat szórtak, de a hangja remegett. "Ha tovább bosszant, megverem!"
- Maga a Sátán lánya, személyesen Aranyom!- mondtam kihívóan, majd illedelmesen felálltam a konyhaszékről és bebillegtem a nappaliba, ahol amint leültem, Hobi mellettem termett és átkarolta vállaim, mire egy komisz vigyorral ajándékoztam meg a faképnél hagyott lányt. Majd minden figyelmemet Hoseok meséjére fordítottam.

Vacsorára mindenki hazaért épségben. Evés közben kussban elmélkedtem egy kicsit és arra jutottam, hogy Jimin élvezi a csitri társaságát. Igaz, részben azért tűntem el egy hétig Szöulból, hogy falat emelhessek magam köré. Egy lebonthatatlan falat Park Jimin ellen. Viszont, amikor megláttam őt az állomáson, a remény halvány szikrája visszatért. És ez hatalmas hiba volt. Most nézhetem, ahogy az esti programjukhoz válogatják a filmeket és a kaját. Ugyanaz a thecnika: filmes este, hazugságok, remények, pofára esés. Meddig bírom még?!
- Yoongi!- szólítottam meg az illetőt.
- Mondjad!- nézett fel tányérjából.
- Nincs kedvem itthon gubbasztani. Szükségem van a mozgásra. Nem táncolhatnék a Big Hit egyik termében inkább? Közelebb is lennétek, plusz megvolna a napi séta oda-vissza.
- Felőlem! Lebeszélem az igazgatóval. Táncolj amennyit akarsz, de Jinnel leellenőriztetem, hogy mennyit eszel.- emelte fel mutatóujját.
- Ha ragaszkodsz hozzá!- forgattam meg szemeim.