Bosszúállók: Az új nemzedék {Befejezett}

2.fejezet: Hazatérés

/Tony/

Útközben a lányok szinte egy szót se szóltak. Láttam rajtuk, hogy egy kicsit szomorúak, hogy egy időre el kell hagyniuk az anyjukat!... A kínos csöndet én törtem meg:

-Lányok! Ne csüggedjetek, a Föld nagyon szép hely! -erre a mondatomra Sárának felcsillant a szeme:

-Milyen a Föld?

-A Föld egy olyan hely, ahol egy kicsit fejletlenebb a technológia, de ne aggódjatok, nem fogtok unatkozni.-kacsintottam rá Lilyre, aki csak a galaxis gyönyörű égboltját bámulta.

-Valami baj van, kicsim?

-Nem, nincs semmi Tony!-válaszolt mérgesen.

-Tony?!? Én az apád vagyok, ha nem tudnád!-kicsit meglepődtem, hogy nem apának nevezett...

-Igen, jól hallottad! Tonynak szólítottalak, te süket!-mondta pofátlankodva.

-Miért? Lily Stark! Magyarázd el, miért!-háborodtam fel tiszteletlenségén.

-Jólvan! Kezdjük ott, hogy 15 évig magunkra hagytál minket és még csak most találtál ránk! Csapnivaló apa vagy, nem érdemled meg, hogy apának szólítsalak!-kiáltotta idegesen, majd elvonult az egyik szobába.

Én csak szótlanul meredtem magam elé, majd egyszercsak Sára szipogva megölelt:

-Nyugi, én nem haragszom, APA! -az utolsó szó hallatára megkönnyebbtem és gyorsan robot pilótára kapcsoltam a hajót, majd szorosan magamhoz öleltem Sárát.

-Köszönöm kincsem!-pusziltam meg a fejét.

-Lily mindig ilyen sértődős volt?

-Hát.... Sajnos igen.-válaszolt komoly arccal.

-Ó, értem. És ilyenkor meddig szokott durcizni?

-Kb. egy óráig....

-Oké..... Amúgy hogy szereted, ha becéznek?

-Sári, Saci. Azt nem szeretem, ha Saranak {ejtsd: Szárának} neveznek.

-Rendben Sacikám!-mondtam, majd megöleltem.

Ezután még kikérdeztem Sárit egy pár dologról: például, hogy mi a kedvenc színük, vagy hogy mit szeretnek csinálni.

-Kedvenc időtöltésed a zenehallgatás? Ez szuper! Én is rajongok a zenéért, bevallom néha, amikor egyedül vagyok......bömböltetem a hangfalakon a zenét!!! -nevettem el magam.

-Az tök jó! Akkor olyan vagyok, mint te!-vigyorgott rám.

-Pontosan! A szemed, a hajad, az ízlésed...... Te egy igazi Stark vagy!-simogattam meg hosszú, barna haját.

-Köszi apu!....Mindigis vágytam egy apára!-mondta, boldogságtól könnyes szemekkel.

-Én pedig egy Sára nevű kislányra!-mondtam, majd megöleltem.

Egy óra múlva meg is érkeztünk a Földre, a Stark torony tetejére:

-Aztaaaaa!!!! Ez New York?!? Csodálatos!!!-ámúlt el Saci a látványon.

-Igen! És ez itt az otthonunk! A Bosszúállók főhadiszállása!

-Bosszúállók? Kik azok a Bosszúállók?-érdeklődött a két lány.

Elmagyaráztam nekik mindent töviről hegyire, miközben a lifttel utaztunk. Amikor benyitottunk a lakásba, Natasha fogadott minket:

-Szia Tony, hol voltál? Kik ezek a lányok?-ráncolta össze a homlokát.