Chapter 3

611 54 7
                                    

Éjjel arra keltem, hogy a kintről beszűrődő fénypont, ami az utca végében álló lámpa, nem világít. Ami azt jelenti, hogy valami, pontosabban valaki eltakarja. Egy alak suhan el, egy pedig már fölöttem van. A Hold fénye egy késen tükröződik... Hirtelen térdel hasba rugom az illetőt. Összegörnyed, de feláll. De én addig, hát, megrugom egy biztos ponton ami úgy fiúnak és lánynak is kellemetlen. Újra összegörnyed, addig és mögé szökkenek, kicsavarom a kést a kezéből, hátúlról beroggyasztom a térdét, belematkolok a hajába, hátrahúzom a fejét, majd a kést a torkának szegezem. Hirtelen amikor megláttam a kést, ez jutott eszembe, mert színjátszáson épp egy James Bond jelenetet gyakoroltunk. -Játszadozunk édesem?"-sziszegem. -Portyázgatunk?!"-kérdezem a dühtől remeg e. Ekkor megpillantom a támadóm. M-M-M-Ma-Mamama-Masky?-dadogom. A fiú bólint, már amennyire a torkának szegezett kés engedi. -Ki-ki van veled?-kérdezem dadogva. -A bohóc-válaszolja félve. Laughing Jack. Jóker kopija. -Pudin?-kérdezem. Jack érdeklődöen hm?özik egyet.
-Kapj el légyszi-nyögöm és elsötétül elöttem a világ. Ájúltan esek hátta...

OH JEFREE SWEATY!Where stories live. Discover now