Chapter 17

315 30 0
                                    

Clockwork elégedetten bólintott.
-Ugye? Elég menő...
Már nyitottam volna a szám, hogy megkérdezzem, mégis hogyan lehetséges, de Jane megelőzött.
-Na várj...- nézett először rám, aztán Clockworkre.
-Nem tudtad, hogy hol vagy. Akkor ezek szerint...
Nat arcán halálos rémület ült ki. Én meg csak álltam, és vártam, hogy most mi lesz. Csak ültek, és bámultak, engem meg szétvetett az ideg. Aztán Clockwork hirtelen feleszmélt a sokkos állapotból:
-A kurva életbe!
Megragadta a karom, és felrántott a földről. De ugye, nekem még mindíg el volt törve. Feljajdúltam, és könnyek szöktek a szemembe. Megállt, és ijedten pislogott, de utána megragadta a másik karom, és rohanni kezdet, engem magam után vonszolva. Sőt inkább rángatva. Jane pedig utánunk.
-Bocsi, tényleg ne haragudj, írtóra sajnálom! Nem kaptál Slendertől semmit?
-Nem...-motyogtam összezavarodva, miközben egyszerre próbáltam a lépcsőre figyelni, hogy ne essek el, és Clockworkre is.
-Nem adott semmi folyadékot?
-Nem...-mondtam mostmár őszintén beszarva. Mi történik?
Clockwork erre még gyorsabban kezdett rohanni, majdnem fellökve a lépcsőn felfele sétáló Hoodiet. Brian furin nézett rám, mivel mi még nem találkoztunk, meg persze, majdndm fellöktük. Amikor látta, hogy Clocky Slender irodája felé veszi az irányt, utánunk kiáltott:
-Most szerintem ne mennyetek be!
Natalie hirtelen megtorpant, ennek a következménye pedig, hogy Jane majdnem belénk ütközött.
-Miért?-érdeklődött Jane.
Hoodie vállat vont:
-Majdnem leharapta a fejem, amikor bementem jelenteni. Aztán azt mondta, hogy azt ajánlja, senki ne zavarja.
Clockwork mérgesen csapott a conbjára:
-Szarom én azt le! Őszintén, nagyon hálás vagyok Slendy-nek meg minden, bla-bla, de már elegem van ebből, hogy vele sohasem lehet beszélni, mert hangulatingadozásai vannak! Egy család vagyunk, vagy mi a faszom! És...
Clockwork egyre jobban hergelte saját magát, de Jane félbeszakította:
-Nat, sietünk! Most nem érünk rá Slendy viselkedését megkérdőjelezni, habár hozzá kell tennem, teljesen igazad van..
Hoodie értetlenül nézett ránk:
-Mi ennyire sürgős egyáltalán?
-Adriané nem immunis a sugárzásra! Slendy elfelejtette neki odaadni a szérumot! Több órája folyamatosan roncsolja a szervezetét a rádióaktivitás!
Brian a homlokára csapott:
-Akkor mennyetek! Nem tudom ki ez csaj, de ha eddig nem halt meg, akkor nem most kéne neki!
Jane a szemét forgatta:
-Oda mentünk nyomi!
Hoods felháborodva fordult megint vissza:
- Mond a pofámba, ribanc!
-Mondanám, ha nem takargatnád!
Ekkor elegem volt:
-Figyu, még mindig nem vágom, hogy mi van, de bármennyire is érdekel a rádioaktivitás, nem akarok eldeformálódni!- hordoztam körbe a tekintetem.
Nat helyeselve ragadott meg újra, a vitatkozó Hoodie-t és Janet faképnél hagyva. Amég rángatott, a képet próbáltam összerakni. Akkor Hoodie és Masky, Clocky és Toby, Jane láthatólag nem bírja Hoods-ot és ez kölcsönös, Slendy-nek vannak hangulatingadozásai...
Clockwork kopogás nélkül rontott be Slendyhez.
-Natalie mégis hogy képzeled! Csak úgy berontasz, ráadásul pont, amikor mondtam, hogy ne zvarjatok!- emelte a hangját dühösen a csápos.
-Slendy, teszek rá! Tudod mit, most lehet, hogy megbűntetsz, de ez nem állapot! Az utóbbi időben alig látunk, mindig mérges vagy, még a proxy-kat sem engeded magad közé! Elvileg család vagyunk vagy olyasmi! Hisz erről szól az egész!
-Fogalmad sincs, mit csinálok, csak azért, hogy itt tespedhessetek, és kedvetekre gyilkolásszatok következmény nélkül! Nem veszitek észre, mennyi munka nekem, hogy titeket eltartsalak!
-Slendy, de igen, tudjuk, de meg se tudjuk köszönni, mert soha nem hagyod!-kiabált mostmár max hangerővel Clocky. Ezen mindketten meglepődtek.
-Nézd Slendy. Ha bármi baj van, nekünk bármikor elmondhatnád. Család vagyunk! De nem engedsz magadhoz közel minket! Régen csomószor bezsélgettünk és mindenki a saját apjának vallott téged! Mert mindenkinek világos volt, hogy ndm te vagy a szörnyeteg! Mert sokkal de sokkal többet kaptunk tőled, mint bárki mástól!-fakadt ki Clockworkből a látszólag már régóta elnyomott feszültség. Csak álltunk némán. Aztán Slendy csápjai körénk tekeredtek. Először azt hittem, felemel és a falhoz csesz minket. Ehelyett megölelt minket. Eltöltött a boldogság, a szívem hevesen dobogott, valamilyen furcsa érzés vett rajtam urrá. Mintha Clockynak igaza lett volna, valóban az apukánk lenne. A többi creepypastával ellentétben, a szüleim, azon kívűl, hogy nem ismertek, különösebbet nem vétettek ellenem. Mégis, az elmúlt pár óra elg volt, hogy őket nevezhessem az új családomnak.
Natalienak hirtelen eszébe jutott, és felsikíktott, amitől minketten frászt kaptunk.
-Slendy! Azért zavartunk, mert elfelejtetted Adrianénak odaadni a szérumot!
Polip barátunk, idegesen kapott a fejéhez, és villám tempóban kezdte feltúrni a csápjaival a szobát.
-Ne haragudj, Adriané, drága, teljesen elfelejtettem! Hol lehet?-motyogta feszűlten.
Az egyik fiókból egy becsomagolt szurit vett elő. Kétségbeesetten meredtem a lika folyadékra. Mondtam már, hogy nem birom a fájdalmat?
Clocky gyorsan kibontotta a steril csomagolásból és a vállamva szúrta.
Felszisszentem, és fájdalmasan nevettem: -Ezeket így előre gyártjátok?
Furcsán éreztem magam. Mintha apró részei a testemnek elhaltak volna, mert kis helyeken egy pillanatig nem éreztem semmit, mintha elzsibbadt volna, aztán meg „újjá született". Mint utóbb kiderült, ez is történt.
- Most a selytjeid egyfajta védőburkot szerkesztenek maguk köré. Elvileg mostmár nem fog ártani neked a sugárzás, de Natalie, örülnék ha felmennétek Jackhez, és megvizsgálná Adrianét. Nem tudom, mennyit károsodott a szervezete. Majdnem tíz óráig volt rádióaktív környezetben, védekezéy nelkül.
Clocky elmosolyodott, és óvatosan kihúzta a bágyadt énemet az irodából.

Haliiii! Sajnálom, rövid rész, késő van, fáradt vagyok, ezért a szokásosnál több hiba csúszhat bele! Sajnálom, hogy ennyi ideig nem írtam, de tényleg hulla vagyok minden nap! Viszont kaptam például egy tagget DogLoverGrl a kihívások mellet, amiben a kedvenc könyvei közé rakja ezt a drágát! Voteokat és követéseket is kaptam, mindenkinek nagyon szépen köszönöm és kitartást! ❤️💖💙💚💛

OH JEFREE SWEATY!Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin