Chapter 8

447 37 1
                                        

Nem. Ilyen nincs. Ez a „ház" egy kibebaszott kastély. Egy kastély! De nem csak egy régi, poros, két emeletes kis kúria. Nem. Egy kicseszett kastély. Persze rögtön felébredtem. Jó, azért nem egy Neuschwandstein, de egy baszott kastély! 5 emelet, feltételezem, hogy mínusz szintekkel. És van tornya. A nyakam majd kitört a bámulástól.
-Amúgy gyilkosok vagytok vagy hercegkisasszonyok?-érdeklődtem még mindíg a kastélyt bámúlva.
Masky röhögve rázta a fejét.
-Nehogy azt hidd. Tudod milyen para ez, ha nem napfelkeltében nézed?
Fel sem tűnt, hogy a sötét, szurokfekete éjszakából átmentünk hideg, ködös hajnalba, és az átúszott egy gyönyörű, napfelkeltés, madárcsicsergős hajnalba. Festői. Ha tudnék festeni, most tuti belső késztetést éreztem volna.
Viszont most elképzeltem egy teliholdkor, amikor a szél zörgeti a leveleket, és hatalmas kőszörnyként tornyosul előttem a kastély, megannyi furcsa és ilyesztő zaj kiséretében. Forog a fejemben a jövőbeli horrorfilm, ami majd nagy szinésszé tesz.
Vissza tértem a jelenbe. Hogy a picsába nem tűnik fel ez az embereknek? Hát akkora baszod, hogy... na. Kicsit felvillanyozott. Amikor kicsi voltam, az átlagosnál jobban akartam hercegnő lenni. De kicsit túltoltam. Nem úgy mint az átlagos, 6 éves kislányok, hanem én még 6.-ikban is tiarát viseltem. Upsz. A hatalmas fa ajtóhoz és a kastélyhoz képest morbid volt a lézeres arcscanner, ami a bejáraton volt. Láttam, ahogy Masky egy icipicit félretolja az álarcát és belenéz, de sajnos nem láthattam az arcát.
Az ajtó nyikorogva kinyílt és beléptünk. Egy sötét hatalmas tér. Kis, izzó, fáklyalámpákkal. Mint egy Indiana Jones filmben. Esküszöm lépek egyett és kinyílik egy fal és egy balta röpül a fejemhez. Mosolyogva ráztam a fejem, és fordúltam volna Maskyhoz, hogy megkérdezzem, Slenderman mégis mire gondolt, amikor. Kinyílt. A kurva. Fal. És egy baszott balta repült a fejemhez!!

Nahát helló.... lehet hogy kicsit túltoltam a fantasyt, de ne aggódjatok, csak ez a rész ilyen meg a következő. Csak annyira kell, hogy a baltaröpködős, nyíllövelős, fejszesuhintós jelenetet leírjam.
Baiii❤️

OH JEFREE SWEATY!Donde viven las historias. Descúbrelo ahora