𝐸𝓁𝓋𝑒𝓈𝓏𝓋𝑒

12. Fejezet

Azt hiszem nem is volt ez olyan nehéz. Haza költözöm és újra elkezdek suliba járni.

Callum szemszöge:
Tegnap óta nem beszéltem Sarahval, de jobb is így. Feldühített, de én tehetek arról hogy ilyen a kapcsolatunk. Féltettem és miután megtörtént azaz eset, többé már nem tudok úgy nézni rá mint előtte. Az utóbbi időben azért nem érdekelt mert, megcsaltam nem is egyszer, igen meg. Tudom hogy mit gondoltok, nem kellett volna. Szeretem Saraht, de idő kell. Lehet jobb is hogy most szünetelünk. De nem tudhatja meg hogy megcsaltam.
Vissza tekintés:
Sarah elment a közeli kávézóba, úgy döntöttem hogy elmegyek az egyik haverommal inni, végülis rég ittunk, 1-2 ital nem árt meg. Fogtam a kocsi kulcsot majd elindultam a barátomhoz, felvettem majd elmentünk egy közeli bárba.
- Na mi van mostanság haver? Meg van a barátnőd?- kérdezi tőlem nevetve
- Persze meg van. Csak mostanság sokat veszekedünk.- válaszoltam ingerülten, mert semmi kedvem nem volt erről beszélni.
Kis idő után újra megszólalók.
- Hagyjuk ezt a témát teso.
- Uram 2 whiskyt kérünk.
El iszogattunk míg meg nem akadt a szemem egy lányon. Gyönyörű volt, jól nézett ki. Abban a pillanatban nem érdekelt hogy barátnőm volt, oda mentem a lányhoz. Táncoltunk egy kicsit majd megkérdeztem hogy meghívhatom-e egy pohár italra. Meg ittunk 1-1 italt majd fel mentünk a lakására. Lefeküdtem vele, nem csak egyszer feküdtünk le hanem többször is mikor volt időm rá, de nekem csak egy futó kaland volt nem jelentett semmit, elakartam menni de könyörgött hogy maradjak. Nem maradtam haza mentem. Ugyan már elég késő volt, de nem találtam otthon Saraht. Elővettem egy poharat és egy üveg Bourbont. Gondoltam még iszok párat, még haza nem jön. Megbeszéltük nem marad sokáig, de kint maradt és ez feldühít. Mi van ha valami baja esik megint? Azt már nem tudnám magamnak megbocsátani, ráadásul egy üzenetet sem írt.
Vissza tekintés vége.
Sarah visszaköltözött az apjához, hetek óta nem beszéltünk de úgy döntöttem most már ideje döntenünk a kapcsolatunkról.
Felhívom, pár csöngetésre fel is veszi.
- Szia Sarah, tudnánk beszélni, esetleg megbeszélni a dolgokat?- kérdeztem nyugodt állapotban.
- Persze beszéljük meg, már eltelt pár nap ideje lenne. Átmegyek este 6-kor. Szia.
- Szia.
Ez is letudva. Rendbe raktam addig a házat, kitakarítottam, be kell valljam elég rumlis volt mióta elment.
2 perc múlva 6 óra. Izgatottan várom hogy ide érjen, annyi mindent meg kéne beszélnünk.
Sarah szemszöge:
6 óra van, csöngetek arra várok hogy kinyissa. Végül nem telt 1 percbe se kinyitotta az ajtót. Egyikünk se szólt semmit, nem köszöntöttük egymást.

Köszönöm srácok hogy ennyien elolvastátok. És köszönöm azoknak akiket még mindig érdekel. Továbbra is várható új rész. Egyenlőre nem most tervezem a véget.