2.rész

219 16 14
                                    

Heyho! ❤️
Meghoztam a kövi részt. Jó olvasást hozzá. Várom a véleményeket. ❤️ 🥰

– Jó, talán alacsonyabb vagyok... - sóhajtottam. – De idősebb! - muszáj volt valamit mondanom. Kezdett nagyon kínossá válni a helyzet.

- Csak pár hónappal. – nevetett. – Az nem számít.

- Nálam sem számít a kor. – értettem vele egyet. – De nem is ez a lényeg. – tértem észhez, majd elkészítettem a teát. – Munkatársak vagyunk.

- És? Senki nem tiltja meg, hogy a munkatársak szoros viszonyt ápoljanak egymással. – támaszkodott meg mellettem a pulton, ezzel teljesen beszorítva engem.

- A szerződésem ezt is magába foglalja. – emeltem rá tekintetem. – Kérlek, Jungkook! Most engedj!

- Nem! – jelentette ki nemes egyszerűséggel.

- Ne csináld ezt! Taehyungnak szüksége van a teára. – próbáltam meg kikerülni, de utamat állta.

- Nekem is szükségem van rád! – vetette oda sértődötten. – Az én igényeimet miért nem tartod szem előtt?

- Vannak mások, akik szem előtt tartják. – válaszoltam hasonló hanglejtésben, mint ő. – Miért nem kéred meg őket?

- Szóval féltékeny vagy? – húzta mosolyra a száját, megvillantva ezzel nyuszifogait. – Zavar, hogy rajtad kívül más lányokkal is ágyba bújok?

- Ahogy mondtad. Rajtam kívül. Szóval ehhez nekem semmi közöm. – toltam arrébb. Nem tetszett az a hangnem, ahogy velem beszélt. Isteni külső, de pokoli belső. Ingerülten trappoltam vissza a fiúkhoz ahol Tae egyből át is vette a bögrét majd belekortyolt.

- Ah, köszönöm Rosé. – nyomott egy puszit a homlokomra. – Életmentő vagy. Hálám üldözzön!

- Hisz ez a dolgom. – mosolyogtam rá.

- Taehyung! Te jössz! – szólt oda nekik bandatársa, Jimin.

- Rendben. – adta kezembe az üres bögrét és már ment is a dolgára. Helyet foglaltam a széken, fejemet pedig az asztalra hajtottam.

- Csak nem fáradt a mi kis Roseannank? – simogatta meg hajam Jin.

- Nem, csak...

- Csak? Szerelmi bánat? – húzott ki egy másik széket Hobi. – Mesélj csak! – helyezkedett el.

- Ne zaklassátok már szegényt! – mordult rájuk Nam Joon. – Van elég baja nélkületek is.

- Erről jut eszembe. Ma délután még fotózásra is mennetek kell. – emeltem fel fejem az asztalról.

- Végre! Alig vártam már, hogy menjünk. – örvendezett Jimin.

- Újra megvillanthatom eme csodás vonásokat. – tapogatta arcát Jin.

- Csodás vonások mi? – oltotta le őt Yoongi. – Szerintem akkor is Jiminnek kéne a visualnak lennie. Minden bizonnyal hiba csúszott a számításokba.

- Egyértelműen én vagyok a leghelyesebb. – háborgott a legidősebb. – Igazam van Rosé?

- Engem ebbe ne vonjatok bele! – tettem fel kezeimet védekezésként.

- Na, de most tényleg? Te lány vagy. – érdeklődött RM is.

- Szép megállapítás. – forgattam meg szemem. – Valóban lány vagyok.

- Éppen ezért válaszolj! Melyikünk a leghelyesebb? – nyugtalankodott Jin.

- Mindannyian nagyon jól néztek ki. – próbáltam meg ezzel lezárni a témát, de ez sikertelennek bizonyult. Nem hagyták annyiban. Hosszas nyaggatás után, végül kifejtettem véleményemet. Persze csak az után, hogy beleegyeztek bármit mondok, nem sértődnek meg. – Nos, szerintem, Jungkook és Taehyung a leghelyesebbek.

Kényszer [Rosé X Jungkook]Where stories live. Discover now