Heyho! ❤️
Itt is lennék a kövi résszel, illetve a rész végén egy bejelentéssel/ kérdéssel. Jó olvasást és várom a véleményeteket! ❤️ 😊🥰
JUNGKOOK SZEMSZÖGE
El sem hiszem, hogy Rosé tényleg ilyen könnyen elhajtott. Én tényleg szeretem őt, és erről meg is fogom győzni. Nem ismer eléggé, ha azt gondolja ennyivel megszabadulhat tőlem.
- Na? Megtaláltad? - szegezte nekem a kérdést Taehyung, amint beléptem a házba.
- Szerinted mégis hol volt egész este?- forgatta szemeit Yoongi.
- De ha megtaláltad, akkor miért nincs itt? - folytatta faggatásom Jimin.
- Nem tudtad meggyőzni? - sóhajtott fel Jin is.
- Nem tudhatjuk miért ment el. Ezt nem árulta el nekünk. - dörzsölgette homlokát leaderünk.
- Hagynunk kéne neki egy kis időt, hogy megnyugodjon, és beszélni tudjunk vele. - vetette fel az ötletet Hobi, nekem azonban eszem ágában sem volt hagyni őt. A végén még visszamegy Chanyeolhoz, és úgy él azzal a gyökérrel, hogy a háta mögött többször is megcsalják. Azt már nem!
Idegesen a szobámba trappoltam, hogy előálljak valami tervvel. Amikor benyitottam sötétség fogadott, aminek következtében bele is rúgtam valamibe. Egy rövid szitkozódás után felkapcsoltam a villanyt, és ekkor szembesültem vele, hogy Lia is itt van. Beszélnem kell vele. Nem akarom tovább megvezetni.
- Kookie? - nézett rám álmosan. - Merre voltál?
- Beszélnünk kell! - ültem le mellé az ágyra.
- Valami baj van? - nézett rám aggódva. Nem fogok tovább hazudozni. Egy az egyben megmondom neki az igazat.
- Nézd Lia, nem akarom, hogy azt hidd átvertelek vagy megjátszottam magam, mert ez nem igaz. Szeretlek, és valahol mindig is fontos helyet fogsz betölteni az életemben, de...
- Ez eléggé úgy hangzik, mintha szakítani akarnál. - mászott közelebb. - Erről van szó? Már nem szeretsz úgy?
- Úgy mint régen, már nem. - nyögtem ki a fájdalmas igazságot. Mindenkinek könnyebb lenne, ha még mindig Lia-t szeretném, de ez megváltozott.
- Mi változott meg Kookie? Én nem értem. - nézett rám hatalmas sötét, könnyektől csillogó szemekkel. - Azt hittem onnan folytathatjuk, ahol abbahagytuk. Hogy még te is annyira szeretsz, mint én téged.
- Én is ezt hittem... - simítottam tarkómra. - De rájöttem, hogy már mást szeretek. Bárhogy is próbáltam ellenállni, és elfelejteni, nem tudtam. Azt hiszem, szerelmes vagyok.
- Rosé az, nem de? - kérdezte kissé hisztérikusan, amit nem bírtam mire vélni. - Tudsz róla, hogy pasija van? Elment. Itt hagyott, mert nem szeret, és nem akar tőled semmit. Hát tényleg nem látod?
- Miért mondod ezt? És miért vagy most ilyen? Honnan tudod mit érez? - vágtam vissza. Szívemet nyomó kérdéseimet nem bírtam véka alá rejteni. Fájt, hogy így nekem esett. Most olyan ellenséges.
- Tudom, és kész... - vágta rá egyből. - Elmondta nekem. Azért ment el, mert nem szeret téged, és a pasija sem akarta, hogy a közeledben legyen.
Szóval igaz. Tényleg Chanyeol miatt hagyott itt minket. Azért, aki megcsalta a háta mögött, és ki tudja hányszor fogja még. Most azonnal beszélek vele, és addig nem nyugszom, míg haza nem hozom!
ROSÉ SZEMSZÖGE
Reggel boldogan ébredtem. Már vártam, hogy kezdhessek a kávézóban. Legalább addig sem emésztem magam a történteken.
YOU ARE READING
Kényszer [Rosé X Jungkook]
Fanfiction- Ülj le! - válaszoltam, mire ő helyet is foglalt. De még így is túl magas volt. Lábammal a szék állítójához nyúltam, s lejjebb engedtem. - Először kezdjük, mondjuk a ... - gondolkodtam hangosan. Nem tudtam dönteni, hogy a haját vagy a sminkét csiná...