Meet Me In Another Life (G-Dragon FF) - Magyar

14.

A nő ellenségessége kissé váratlanul ért. Hirtelen köpni-nyelni nem tudtam a meglepettségtől. Elkerekedett szemekkel bámultam rá. Először nem is jutott el az agyamig, hogy milyen szóval illetett. Amikor realizáltam, hogy éppen inzultálás áldozata lettem, a szemeimet összeszűkítettem és én is ugyan olyan ellenségessé változtattam a tekintetemet, mint amilyen az övé volt.

- Már elnézést, de ki maga, hogy így beszéljen velem, ráadásul inzultáljon?

- Nem hiszem el, hogy ez a semmirekellő ilyen szintre alacsonyodott le - nézett végig rajtam úgy, mintha egy ruha lennék a kirakatban, amelyikhez nem füllik a fogva, figyelembe sem véve a kérdésem. - Szánalmas... - horkantott fel és nyájasan megigazította a haját.

- Mégis mit képzel magáról? Nem sértegethet valakit úgy, hogy nem is ismeri - préseltem ki a fogaim között a szavakat, visszafogva magam, hogy ne kiabáljak.

Erre a nő csak hitetlenül rámnézett, majd száraz nevetésbe kezdett, rideg szemeivel pedig még mindig engem méregetett. Kezdett nagyon elfogyni a türelmem. Nem elég, hogy lotyónak nevezett, még ki is nevetett. Teljesen lenézett engem. Idegességembe beharaptam az alsó ajkamba, ezzel próbálva kontrollálni az érzéseimet. Nem akartam elveszíteni a fejemet. Amikor végre sikerült abbahagynia a nevetésbe burkolt gúnyolódást, egy lépéssel közelebb jött hozzám, mire reflexszerűen egy ugyan olyan lépést akartam hátrálni, viszont kényszerítettem magam, hogy ne mozduljak. Minden idegszálam vigyázban állt.

- Mit gondolsz ki vagyok? - kérdezte nyers hangon, de egy önelégült mosollyal.

Értetlnül pislogtam rá. Nem értettem miért tesz fel nekem ilyen kérdést, mikor egyértelmű volt, hogy fogalmam sem volt ki volt ő. Az ellenségesség még mindig ott lapult rideg tekintetében, ami lassan kezdett irritálni. Ez a semmirekellő visszhangzottak a nő szavai a fejemben, és hirtelen kezdett összeállni a kép. Azok az ellenséges szemek... annyira hasonlít valakire... valakire... NE.

- Ó ne... - emeltem a szám elé a kezem döbbenetemben.

- Anya? - szólalt meg a hátam mögött Ji Yeon.

- Mi a szart keresel itt?!

GD olyan erővel rántott magához, hogy egyből kizökkentem döbbenetemből. Lassan oldalra fordítottam a fejem, hogy ránézhessek. Abban a pillanatban szívott egy hosszút a cigijéből, majd idegesen kifújta a füstöt. Szinte lángokat szórtak a szemei és a keze merevségéből is éreztem mennyire felkavarta a nőnek a jelenléte. A nőnek, aki az anyja volt. Így, hogy megtudtam az igazat, már sokkal jobban észrevettem a hasonlóságokat. Minthogy válaszoljon a fia kérdésére, inkább lányához fordult, már egy meleg és gyengéd mosollyal az arcán.

- Ji Yeon drágám, miért járkálsz ebben a porfészekben? Gyere, a férjed már biztos halálra aggódja magát miattad. Hagyd ezt a cafkát meg ez a huligánt.

GD éppen a szájához akarta emelni a cigarettát, de az félúton megállt a levegőben, amikor a cafka szó elhagyta az anyja ajkait. A srác eszelős vigyorra húzta a száját. A félig elszívott cigit a földre dobta, majd rátaposott.

- GD... hagyd... - suttogtam, de már késő volt.

- Leszarom mit gondolsz rólam, de őt hagyd ki ebből, hm? - mondta még mindig vigyorogva.

- Ó, de hát én csak a rangjának megfelelő módon szólítom. Mindent tudok a kis drágalátos barátnődről. Egy piti gengszter lánya. Hah. Csodálatos párt alkottok mondhatom. A kitagadt és bandavezérré lett fiú és az otthonról elszökött kis picsa. Igazán megható... - mondta olyan hangvétellel, mintha az elmondottak meghatották volna.