New Spider in the Web 2 - Újra együtt - The Universe Of Dreams Part3

18.fejezet - Démoni szem

Alex napjai lassan teltek. Az állandó sötétség miatt teljesen elvesztette az időérzékét, aludni is csak akkor feküdt le, ha fáradt volt. Minden nap beszélt Peggyvel. Alex úgy érezte magát, mint egy álomban. Lassan elfelejtette Steve-et, már nem aggódott Lucasért. Megfeledkezett a korábbi életéről, csak az ott lévő lelkek foglalkoztatták. Új barátai lettek, az anyját tekintette a családjának, és érezni kezdett valamit James iránt. Nem tudta, de ez mind Khaly behatása volt. A démon elhitette vele, hogy itt van az élete, hogy az érzései oda kötik. Nem kellett már sok hogy elérje a célját. Mialatt Khaly erősödött, Alex életereje csökkent. Még csak nem is érezte. Semmit nem érzett a testén. Egy hipnotizált bábbá változott. Nakia napokat töltött a felkészüléssel. A teliholdkor elszabadul a pokol, minden őrzőnek a helyén kell lennie, különben bajok történhetnek. Alig egy órával naplemente előtt meglátogatta a holtak világát, szövetségeseket gyűjtve. Aztán felkelt a hold. Alex az ablaknál ült. Onnan beszélgetett Jamesel. Scarlet nem engedte, hogy sok időt töltsön kint, de megtalálta a kiskaput. A fiú, bár kicsit vézna és sápadt volt, nagyon jóképű volt. Alex titokban tartotta a vonzalmát. Nem merte neki elmondani. Teljesen eltűnt előle Peter. A fiú halvány képe mögül hirtelen felcsillant egy éles, sárga fény. Alex akkor egyedül volt, így akadály híján kiment. A nagy, sárga fény egy ragyogó gömbből érkezett, ami közeledett felé. Amint elérte a tisztást, ahol a ház állt, megtorpant. A fényből egy fiatal lány lépett ki. Barna nadrágot, bézs atlétát viselt, maszkot, és csuklyás palástot. Alex a pisztolyáért nyúlt, és a lányra szegezte, de rémület uralkodott rajta, nem merte volna lelőni.

- Ki vagy?

- Te vagy az Alex? –Kérdezte a lány.

- Semmi közöd a nevemhez. Te nem vagy szellem. Ki vagy?

- Barát. – Mondta, és elvette arca elöl a maszkot. Alex azonnal felismerte. Megjegyezte az arcot, ami odaát meredt rá. Az egyetlen szempár, ami látta őt.

- Te vagy az...

- Találkoztunk már.

- Mit keresel itt?

- Érted jöttem. Elviszlek.

- Dehogy viszel. Ugyan hova?

- Biztonságba. Itt veszélyben vagy.

- Ugyan már. Hisz itt a családom. Itt vannak a barátaim, és... A fiú, akit kedvelek.

- Jahj, Alex. Elbódította az elméd. Ők mind halottak. Ez nem a te világod. Akik szeretnek, azok élnek, és aggódnak érted, várnak rád. Alex, gyere velem!

- Honnan tudod a nevem?

- A bátyád mondta.

- Nekem nincs bátyám.

- Dehogy nincs. A neve Lucas. És nagyon aggódik érted.

- Lucas? – Alex emlékeiben derengett a név, és egy arc, de mintha csak álom lett volna, képzelet.

- Kérlek, gyere velem! Segíteni akarok rajtad.

- Nem viszed őt sehová! – A hirtelen megjelenő alak csak Alexet ijesztette meg. Nakia higgadtan felvette a maszkját, és a lány szemeibe nézett, de rajta is csak egy maszkot látott.

- Dehogynem.

- Hisz még nem gyógyult meg. Regenerálódnia kell.

- A családja aggódik érte. Tökéletesen van, és ideje hogy újra lássa a bátyját. Az apját. A szerelmét.