"Megbántam, hogy akkor, ott, elhagytalak. De tudd: Miattad tettem. Meg akartalak védeni, és meg is foglak. Bármi áron."
JeongGuk és JiMin, akik kiskoruktól kezdve együtt nevelkedtek, gyorsan legjobb barátokká váltak az évek alatt. Viszont Jeongguk a...
Az illető háttal áll nekem, így van időm végigmérni. Karcsú derék, kissé izmos hát, kurva jó segg. Ahj istenem, de milyen jó! Olyan kerek és feszes. Úgy belemarkolnék.
Számat nyaldosva nézem a tőlem két méterre álló férfit. Milyen formásak már azok a félgömbök! Ha sokáig nézem még fel fog állni a farkam. Lehet nem tett jót nekem ez a sok évi kanosság, amit a gyilkolással próbáltam levezetni. Nem jó az, ha szűz maradsz huszonegy évesen is. Most megdugnám itt helyben ezt a szőke fiút, akárki is. A hangjából ítélve biztos nagyon jó lenne a nyögéseit hallgatni az ágyban. Ha magam alatt tudhatnám...
Ekkor megfordul a férfi, mire a szám is tátva marad, de ezzel ő sincs másképp.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ez... ez Jimin. Az én pici Jiminie-m. Akinek úgy megbámultam a seggét, mint ezen a földön senkinek. Sokat változott ő is az elmúlt években. Nagyon jól áll neki a szőke, mostmár kevésbé izmos, de le merném fogadni, hogy még mindig meg van vagy hat kockája. Mintha szerepet cseréltünk volna.
-J-Jimin... - nyökögöm előre nézve, majd elkapom tekintetem róla és megköszörülöm torkomat. - Khmm... - nézem a baba kék színű falat.
-Jeongguk! - hallom hangos trappolását, majd egy súlyt érzek meg a nyakamba, ami nem is olyan nehéz, így egyszerűen derekánál fogva megtartom a férfit, aki rám ugrott. Szorosan ölel magához, miközben mellkasomba fúrja fejét és hozzám is dörgölőzik. - Annyira hiányoztál! - szinte hallom hangján, hogy elpityeredett a drága. Mit sem törődve azzal, hogy milyen boldogan ölel, megemelem fejét és örömkönnyeit kitörlöm szeméből, amik kékek. Régen is hordott kontaktlencsét, de kizárólag átlátszót, mivel nem akarta a színeset. - Hogyhogy itt vagy? És... így... - néz végig rajtam nyelve egyet, miközben hátra is lép, hogy jobban szemügyre tudja venni testemet.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Én lettem a testőröd. - vigyorodom el hosszas idők után megint, úgy igazán, nem hamisan. Rajta kívül más nem tud megmosolyogtatni. - A változást illetően pedig... sok mindenről lemaradtál. - mosolygok szélesen tovább, szemtelenül.
-Vettem észre. - legelteti szemét kilógó kulcscsontomon, majd beharapja ajkait, amit én is követek.
-Na, de mesélj szépen. - ülök le az egyik közelben lévő székre. Azért kellett ma ilyen korán bejönnöm, hogy ismerkedjünk kicsit. Amúgy nyolctól kell majd bejárnom. - Mi volt veled? - teszem fejemet a szék támlájára, mivel lovagló ülésbe rendeztem magamat.
