COUP D'ETAT {Jikook}

Tizedik lövés

Megrázom fejem, hogy ezek a féltékeny gondolatok ne férkőzzenek többet agyamba, és inkább a mellettem sétáló srácra tudjak figyelni.

-Amúgy, Jimin... miért csak most kaptál testőrt? Úgy emlékszem, hogy azt mondtad, már másfél éve idol vagy, szóval miért? - ráncolom szemöldököm. Ez tényleg érdekel, mivel nem nagyon beszélt nekem arról az időszakról, amikor nem voltam mellette, vagyis csak arról, hogy mi történt vele, de a testével kapcsolatban nem igazán kaptam választ. És nagyon megváltozott. Érdekel, hogy mi miatt ment keresztül ennyi mindenen.

-Eleinte ugye sokkal férfiasabb voltam, amikor idekerültem, mint gyakornok. Ez volt három éve, amikor eltűntél, azután nem sokkal... az idő alatt nagyon sokszor küldtek diétára, aminek az lett az eredménye, hogy veszítettem az izmomból. Bár nem bánom, kicsit talán még jobban is érzem magam a bőrömben. - mosolyodik el. - Szeretem, hogy van fenekem és, hogy a fiúkat és a lányokat egyaránt képes vagyok magamba bolondítani, mindössze egy pillantássommal. - kuncog aranyosan. - Különlegesnek érzem magam az alakom miatt. - mutat végig magán. - Egyszerre vagyok vékony, de nem túlságosan, emelett pedig azért egy kevés izmom is van, mint azt az este és a reggel folyamán tapasztalhattad. - igaza van. Nagyon más így, de egyszerűen... gyönyörű. Nincs rá más szó. Igaz, egy fiúra nem szokás azt mondani, hogy szép, de Jimin kétségkívül bájos. Annyi dolgot lehetne rá mondani, ami tükrözi a testének szépségeit, de nincs egy sem, ami elmondaná, hogy milyen is igazából.

Ahogy végignézek rajta lentről felfelé, elsőre kissé izmos vádliján akad meg tekintetem, ami a szűkebb nadrágjának hála, tökéletes látszik. A következő testrésze, a combja. Nincs rajta semmi zsír, amit látok, az tömény erő. Ez igaz a fenekére is. Formás, kerek, olyan, amibe mindenki szívesen belemarkolna, vagy megsimogatná, emberfüggő. Én esetemben pedig előszeretettel harapdálom szét azokat a formás félgömböket, na meg szívesen tömöm meg hátsó kapuját.

Melllkasán kulcscsontja kitüremkedik a lenge felső miatt, amit felvett. A kék szín különösen kiemeli tejfehér bőrét, ami mindig megcsillan a napfényben. Szívesen kiszívnám azt a testrészét, de akkor nem csak ki-, hanem megszívás is lenne. Hiszen egy énekesnek hogyan állna az, ha vöröses-lilás foltokkal jelenne meg? Valószínűleg abban a pillanatban kicsapnák, vagy megpróbálnák alapozóval elrejteni a csúnya, de számomra gyönyörű sebeit, amiket én ejtenék rajta.

Végül arcára nézek, kicsit pufók orcája van, pont, mint régen. Nagy szemei tökéletes kontrasztban állnak pisze orrával és hatalmas, piros, dús ajkaival. Ez utóbbi testrészét is szívesen megdorgálnám, ha tehetném, de sajnos ez sem lehetséges, mert ha véresre harapnám, jönne a menedzser, hogy Jimin mit képzel magáról, hogy képes volt csak így odaadni magát egy random embernek. Csak én nem akárki vagyok számára. Hiszem, hogy egyszer mélyebb érzéseket fogunk egymás után ápolni, mégha egyelőre csak dugunk. Ez eddig amolyan barátság extrákkal kapcsolat, csak egy kicsit erősebb köztünk a kapocs.

Ő kielégít engem, én őt. Egyszerűnek hangzik, nem igaz? Az is, egészen addig a pontig, míg valamelyikőnkben nem jönnek fel azok a bizonyos, mindent elrontó érzelmek, amik csak keresztbe tesznek. Ki kell használnunk azt az időt, ami megadatott.

A portán lévő csaj már nem is érdeklődik semmi iránt, csak beenged minket a hatalmas épületbe. Jimin a lift felé veszi az irányt, mire utána loholok.

-Jimin, nem tudod véletlenül, hogy a Blackpink-esek hol edzenek? - pillantok rá, és kérdezem halkan, eltakarva számat, hogy ne hallatszódjon a kamerákon át sem. Nem szeretnék lebukni, szóval ez a legegyszerűbb módja ennek.

Jimin egy picit elgondolkodik.

-De, tudom. Egyszer el kellett mennem oda, mivel a sminkeseknek kifogytak a cuccai. - mondja hangosan, mire leintem, hogy kicsit halkabban vigyük véghez ezt a beszélgetést. A rendőrség ugyan nem annyira okos, de ha már az FBI-t idehívják, az már egy nagyobb probléma lenne. Vérfürdő... de régen gyilkoltam meg már valakit... most pedig megjött a vágyam is. Jó lesz ez a küldetés, majd eldöntöm, hogy hogyan nyírom ki a kis cafkát. - Azt hiszem a tizenkilences szoba az övéké, de ha az az, akkor ki van rá írva nagy betűkkel, hogy Blackpink, minden bizonnyal. Miért érdekel? - kérdi oldalra döntött fejjel.

-Csak fontos, befejezetlen dolgom van az egyik taggal. - rántok vállat lazán. - Gondoltam megkérdezem és hát... bingó. - mosolygok

-Kérek ezért cserébe egy csókot! - mutat ajkaira, mire nevetve odamegyek hozzá, kicsit a háta mögött lévő tükörnek passzírozom testét, majd egy rövid puszit adok ajkaira. Már távolodnék el, de ő ezt nem így gondolja, ruhámnál fogva visszaránt édeskés ajkaira, majd egy nagyon szenvedélyesnek induló csókot kezdeményez, amelynek tempója lassú, mint a nyári szél és lágy, mint a frissen kent vaj.

Belemosolygok a csókba, majd megtartom a hozzám illő szenvedélyességet, ami megszokott már tőlem. Tudom, hogy Jimin-nek is tetszik, ha kicsit gyengédebb vagyok, és nem úgy érzi magát, mint egy baba, amit halálra dughatok mindig. Igaz, szereti durván is, de tudom, hogy belül olyan, mint a porcelán, aki egy rossz szótól is össze tud törni. Még akkor is, ha erősnek mutatja magát, nem az. Mert ő is csak ember, mint én vagy bárki más. Neki is vannak érzései, amiket csak nagyon nehezen tud elnyomni magában. Nekem az elmúlt éveim arról szóltak, hogy megpróbáltam kiölni ezeket magamból. Többnyire sikerült, de nem mindent... bár, nem bánom, hogy még képes vagyok a szeretetre és egy csipetnyi empátiára, bár abból nem sokra.

Óvatosan válok el tőle.

-Most már rendben vagy? - pillantok fel szemeibe. Arca kicsit kipirult az előzőtől, ajkai pedig megduzzadtak. Pedig nem is voltam olyan durva. Mintha sokkal pirosabbak is lennének most.

- A lehető legjobban vagyok. - mosolyog rám, amit azonnal viszonzok. A lift megáll a mi szintünkön, mi pedig kiszállunk. Jimin azonnal a saját szobája felé veszi az irányt. Alig bírom tartani vele a lépést. Attól függetlenül, hogy milyen alacsony hozzám képest, elég gyorsan sétál...

Beérve nem meglepő látvány fogad: Már mindenki sürög forog odabent, hiszen ma — ha az emlékezetem nem csal — akkor Jimin-nek egy fontos fotózása lesz, azt hiszem a Filával, de ez sem biztos. Egyszer láttam a beosztását és a jó memóriám ellenére ez annyira nem maradt meg. De nem is fontos, hiszen nekem egy dolgom van: Megvédeni őt, amit régen nem tudtam megtenni. Aztán amikor visszaérünk, megkeresem Lalisát, és a lehető leggyorsabb módon végzek vele.

Gyors voltam?

Siettem a résszel, ahogy csak tudtam, hiszen négy hónapot valahogy be kell pótolnom, de hát úgysem lesz ez ilyen egyszerű... na mindegy, örülök, hogy még mindig velem vagytok ^^

Sziasztok