2. fejezet : Ismerkedés

111 5 0
                                    


Huang Hua társaságában kezdtem neki az egyetem felfedezésének. Az első emeletet bejárva rájöttünk, hogy ez a szint a két lépcső közé eső része a tanárok bázisa és a maradék már a kolisok szobái. A második emelet csak nekünk itt lakóknak van fenntartva ahogyan a harmadik is. A negyedik emeleten több üres termet és egy nagy szobát fedeztünk fel. Ebben sok ülőhely, társas és más egyebeket szúrtam ki. Lementünk a földszintre ,de az aulában sokan gyülekeztek már. Hamarosan kezdődik az évnyitó szóval nem lep meg. A fiúkra lestem akik ugyan olyan kabátot birtokoltak ,mint mi csak ők nadrágot hordtak. Itt is egyéniségüket kiélvezve különféle színkombinációkat láttam. Én is ilyen egyenruhát akarok! A nadrág sokkal kényelmesebb a szoknyánál! Persze Huang Hua közben sokat beszélt és elég izgatotnak tűnik. Ő egy főnix aki egy elit családból származik. Erre a tömegben kiszúrtam egy ismerős alakot és elhúztam számat. Ismét miben sántikál?

- Bocs Huang Hua, mindjárt jövök.-szóltam oda neki és átverekedve a tömegen megálltam a denevérszárnyú mögött.

-Szóval ha jót akarsz magadnak a kis barátodat leállítod,értve vagyok? Gondolom nem szeretnél pár sérüléssel gazdagodni.-hallottam hangjában az élvezetet és a lenézést. Sóhajtva megragadtam karját és kicsavartam amire hangos jajgatás volt válasza.

-Sose tanulsz?- kérdeztem lemondóan. Most komolyan, mindig meg kell mutassam neki ezt,hogy leálljon? Riadtan fordította fejét felém és szemeiben csillogott a rémület.

-Már megint te? Mindig belém kell köss?- próbál nagymenőnek tűnni,de remeg közben. Áldozatára lestem és fölismertem az egyszarvút.

-Köszönöm még egyszer a segítséget.-biccentett félénken a srác mire haloványan rámosolyogtam.

-Igazán nincsen mit. Te pedig fejezd be mások terrorizálását.-emeltem tekintetemet a denevéresre.

-Mit csinálsz?- csodálkozott el Huang Hua miközben mellém toppant.

-Ez a srác ismét piszkált valakit. Én csak leállítottam.-vontam vállat lazán,de nem engedtem el a srác karját. Idegesít amiért ennyire a főnököt játssza.

-Igazat mond.- helyeselt a szemüveges egyszarvú amiért hálás vagyok.

-Akkor te egy igazságtevő klassz csaj vagy. Egyre szimpibb vagy nekem.- állt egyenesen Huang Hua büszkén. Meglepett ezzel,de gyengén rámosolyogtam.

-Kösz szépen.-bólintottam és elengedtem áldozatomat aki kikerekedett szemekkel mutatott rám tátott szájjal. Az egyszarvú is csodálkozott valamin rendesen.

- T-T-T-Te....lány vagy?!- akadt ki a denevér fiú és leesett miért néznek rám furán. Tényleg, Huang Hua lányként szólított meg!

- Egy lány vert le? Ezt a szégyent!- kékült el feje és gyorsan felhúzta a nyúlcipőt. Barom! Miért lenne ez szégyen? A lányok is tudnak erősek lenni.

- Másodjára mentettél meg, hálás vagyok.-biccentett az egyszarvú,de nekem még mindig fura a szitu.

-Hinaanna, az egyik barátod?- érdeklődte Huang Hua mosolyogva.

-Nem, csak ez a srác korábban is piszkálta. Csak kisegítettem.-magyaráztam ,hogy tisztázzuk a helyzetet. Így is általában balul sülnek el nálam a dolgok.

-A nevem Keroshane,de inkább Keróként becéznek.-nyújtotta ki felém kezét félénken a szemüveges fiú amin párat pislogtam. He? Kezet ráztam vele értetlenül.

- Örvendek, engem Huang Huanak hívnak. -biccentett a főnix vidáman. Erre a hangosbemondók amiket nem látok recsegtek.

-Minden tanulót várunk öt percen belül az Aulában! Köszönöm!- ez Ewelein igazgatóhelyettes hangja! Szóval ezért vannak ilyen sokan itt!

Eldarya EgyetemTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon