Eldarya Egyetem

8 fejezet: James visszatér

Leiftan:

A járművünk megállt és kilépve egy elég egyszínűnek kinéző városban találtam magamat.

- Rég voltam erre.- jegyezte meg Sora aki mellém csapódott vigyorogva.

- Vajon összefutunk most is Olettékkel? - kíváncsiskodott Goffy.

- Ők meg kik?- pislogott Emi értetlenül.

- Pár barátunk.- hápogta Donald és megindult. Összenéztem a kék szemű lánnyal aztán követtük a többieket. Egy étterem előtt álltak meg ahol a kint lévő asztaloknál egy süveges , szakállas varázsló ücsörgött teáját iszogatva.

- Helló Merlin!- intve siettek az öreghez Soraék mi pedig mögöttük baktattunk Emivel.

- Szervusztok, már vártam rátok. - biccentett felénk jókedvűen . Utána pálcájához nyúlt és a lábánál lévő táskája fölemelkedett és kirepült belőle egy vastag könyv. Elkerekedő szemekkel figyeltem a bordó könyvet amin a képen egy farönkön ücsörgő macit láthattunk háttal. A jól ismert címet felismerve alig hittem látószerveimnek. Rendben, erre sem számítottam. Meglepő ez a játék.

- Micimackó? Komolyan?- ámuldozott Emi és teljes mértékben megértem őt e téren. Melyik gyermek nem nézte kiskorában Micimackót?

- Milyen rég találkoztam már velük! Merlin ,mi lenne ott a feladatom?- lelkesült fel a barna hajú srác.

- Látjátok, hogy a képen egyedül ücsörög Micimackó,ezért meg kell találnotok a fiút, hogy ne érezze magát egyedül és a szíve ne vesszen a sötétségbe.- magyarázta Merlin a feladatot amit meglepő komolysággal hallgattunk. Róbert Gida eltűnt?

- Értettem! Nem hagyom Micimackót magára és segítek neki.- határozta el Sora magát.

- Én is menni akarok. Kiskorom egyik szeretett karakteréről beszélünk!- húzta ki magát Emi mosolyogva.

- Emivel értek egyet és támogatom az ötletét. -szóltam közbe, ráadásul még egy ilyen esélyt nem fog nyújtani az élet, hogy találkozhassak vele.

- De csak a ....- kezdte magyarázatát Goffy mire Donald gyengéden köhintett.

- Nekik van. - javította ki barátját kis mosollyal.

- Ó hisz valóban!- kapott homlokához meglepődötten a zöld sapkás szokásos nevetésével. Most az óriás méretű kulcs fegyverekre értik?

- Szerintem meglátjuk sikerül-e bejutniuk avagy nem.- szürcsölt ismételten bele teájába nyugodtan a varázsló. Biccentettünk mind egyetértően utána Donald a kezébe vette a könyvet és felénk mutatta.

- Akkor indulok.- nyújtotta ki kezét Sora és az említett kulcsot idézte meg és Micimackó világa felé tartotta. Úgy csinált mintha kinyitna egy zárat mire sárga fény oszlatta el barátunkat és így a könyv beszippantotta magába. Emi ámuldozott ezen nem túl feltűnően mire utánoztam Sora mozdulatait és felnyitottam Micimackóhoz vezető átjárót. A következő pillanatban ismerős környéken találtam magamat és megengedtem egy kis éljenzést, persze senki se látva úgy. Még ha itt is ragadtam élvezem az egészet! Sose hittem volna, hogy találkozhatok ezekkel a mese szereplőkkel, Merry nem fogja tudni elhinni mikor hazaérve elmesélem ezt az egészet neki. Csak azelőtt vissza kéne térjek. Erre megérkezett Emi is aki körbetekintve csillogó szemekkel vigyorgott mint a tök. Szerintem mindenki hasonlóan reagálna ebben a helyzetben, még Miiko is.

- Sora merre lehet?- lesett rám a kék hajú mire jobban körülnézve észlelem, hogy nincs itt.

- Talán már elindult.- elmélkedtem minek hála Emi megindult.