9.

342 31 0
                                    

Jimin lesokkolva figyelte az arcomat, én pedig a szájára pillantva akaratlanul is megnyaltam a számat. Hisz én még mindig Hoseokot szeretem! Nem szerethetem az öccsét... De ez miatt a gyerek iránt teljesen máshogy érzek. Hobival nem voltak ilyenek...

-Y-yoongi engedj e-el, szeretnék ve-venni egy kenyeret... - próbált meg ellökni magától. Olyan aranyos az hogy dadog. Megzabálom!

Hirtelen kapcsolt az agyam, és rájöttem hogy még mindig egy boltban vagyunk, az emberek pedig tátott szájjal figyelik a jelenetünket.

Elengedtem Jimint, majd a karján végigsimítva léptem ki a hűvös levegőbe.

Jimin öccse a korlátnak dőlve figyelte a csillagokat. A bátyja kabátja volt rajta, ami úgy festett a kis töpszlin, mintha 4 kabátba bújt volna bele.
A kezénél kicsit fel volt húzva az anyag, gondolom hogy szellőzzön a begipszelt keze.

Jut eszembe, Jungkook most hol lehet?

-Szia Yoongi bácsi! - mosolygott Chanyeol.

-Szia öcskös! Hát te?

-Chimmyt várom. - kezdett el játszani a kabátja ujjával, ami annyira aranyos látványt nyújtott, hogy majd elolvadtam.

-Ki az a Chimmy?

-Jimin! - pattant fel a korlátról, majd az említett felé rohant és ráugrott a derekára.

-Hé, Chanyeolie, vigyázz jobban a kezedre! - fogta meg a fiú lábait, majd kicsit feljebb dobta hogy kényelmesebben legyen a fiatalabb.

Jiminnel összeakadt a tekintetünk. A szeme még a sötétben is fehéren világított. A pír az arcám egyre élénkebb lett. Félmosolyra húztam a számat, majd óvatosan felé sétáltam. A kisfiú a karjában már elaludt, halkan szuszogott Chim vállán.

-Jimin... - hajoltam füléhez, ami miatt libabőrös lett. - Én...

-Neked is jó éjt Yoongi. - szólt közbe, majd mintha sietne, elkezdett futni.

Értetlenül figyeltem az egyre távolodó tehetséges fiút, aki kezében egy alvó gyermek szuszogott nyugodtan.

-Csak azt akartam mondani hogy találkozunk holnap... - motyogtam magam elé, majd lehajtott fejjel indultam el Rosé nénihez a liszttel.

Kissé dühösen feltéptem az ajtó kilincsét, majd felsiettem a lépcsőn. Az ajtó előtt leraktam a zsák lisztet, hisz lehet hogy elaludt sütés közben.

Elsétáltam az ajtómig, majd belépve a megszokott csend fogadott. A fájdalmas magány, ami annyi éven át kísért. És nagyon nem akar itt hagyni.

A bakancsomat levéve indultam el a fürdő felé. A tükörben figyeltem a sápadt, kissé beteges arcomat. A szemem alatt fekete karikák húzódtak, a szám kissé lilás árnyalatot vett fel, a hajam pedig csapzott volt. A homlokomon izzadtságcseppek gurultak le az orrom hegyéig. Kínosan mosolyogtam rá a rémisztő tükörképemre. Hogy is szerethetne engem bárki is? Hisz csak egy haszontalan árnyék vagyok.

Erősen rácsaptam a mosdókagylóra, majd a fal mentén lecsúszva, átöleltem a térdeimet.

-Egy undorító hiba vagyok... Nem kellek én senkinek. - mormogtam, majd a zsebemből elővettem a pengét. Egy vágástól nem lesz bajom, nem de? Az éles tárgyat végighúztam az alkaromon. Csípett, de mégis jóleső érzés cikázott végig az egész testemen.

Mikor éppen megismételtem volna az előbbi cselekedetemet, elkezdett csengeni a telefonom. Nagyot sóhajtva tettem félre a pengét.

A képernyőn egy név villogott. 'Park Jimin'.

Hirtelen megállt a lélegzetem is a telefon pedig kicsúszott a kezemből. Azonnal kapcsolt az agyam, ezért az új készülékemet fogva, rámentem a zöld gombra.

-Szia Yoongi, Jimin vagyok. - szól bele édeskés hangján a telefonba, nekem pedig újból pír szökött az arcomra.

-Szia Chimmy! - nevettem bele a telefonba.

-Fogadjunk Chanyeol mondta neked. - sóhajtott, mire már nem is gondolkoztam azon, hogy esetleg tovább vagdosom magam.

-Meglehet. - kuncogtam.

-Aish, mindegy. Szóval, azért hívtalak, mert bejelentették hogy az őrs bezár 3 hónapra, és a katonák fognak dolgozni. Nem lenne kedved elmenni holnap egy kávézóba? - éreztem hogy elvörösödik.

Nem jutottam szóhoz, csak 2 perc után hallottam meg újra a fiú hangját.

-Persze ha nem akarsz nem...

-DE IGEN AKAROK! - kiabáltam bele hirtelen a telefonba, és magam előtt láttam a meglepődött arcát.

-Akkor... Holnap elmegyek érted. - mondta, majd kinyomta a telefont.


Megjegyzések:

-Rövid rész lett, sajnálom...

-A Yoonseokos könyvemhez csináltam egy borítót:

Pusziiiii

𝐬𝐡𝐚𝐝𝐨𝐰; 𝐲𝐨𝐨𝐧𝐦𝐢𝐧!! 𝐲𝐚𝐨𝐢Where stories live. Discover now