Rosefire

9 - Árnyak és árnyékok

Ashley szemszöge

Másnap reggel idegesen ébredtem. Kinyitottam a szobám ajtaját, és megláttam rajta a vérben tocsogó Lizt és Minnie-t. Mindketten aludtak, és egyáltalán nem zavartatták magukat a vér miatt. Ebből arra következtettem, hogy biztosan nem a saját vérük volt. Felhorkantottam.

- No shit Sherlock - motyogtam.

Bemasíroztam a fürdőbe, aztán fél órán keresztül csak engedtem magamra a forró vizet, arra várva, hogy történjen valami, de nem történt semmi, ezért elzártam a vizet, és visszamentem a nappaliba. A lányok már ébren voltak és a híradót nézték.

- Brutálisan összeverekedtek, mindketten meghaltak - olvasta fel a szalagcímet a női műsorvezető. - Ma éjjel egy és kettő közt, két részeg férfi tartott hazafelé egy cambridge-i kocsmából, amikor nézeteltérés támadt kettejük között, és pisztolyt rántottak. A helyszínen nem voltak szemtanúk. Reggel találták meg a holttesteket az utcán. Megrázó felvételek következnek - zárta le a hírt a nő.

- Ez már a baleset helyszíne, a holttestek elvitele után, azonban jól látszik, hogy a két ember egymással szemben helyezkedett el, és ezen illetve ezen a ponton véreztek el - mutatta a riporter.

A konyhából néztem az adást, és éppen kaját kerestem, de a gyomrom, illetve alatta a méhem és a benne növekvő gyerekem mást gondoltak, így a következő pillanatban a vécédeszkára támaszkodva helyezkedtem el.

- Ashley jól vagy? - nyitott be Liz.

- A lehető legjobban. Mindjárt összeszedem magam - intettem. - Csak a szokásos reggeli rosszullét.

- Á, értem.

Liz kiment, én pedig megmostam a fogam, aztán visszamentem a lányokhoz.

- Van köze a kinézeteteknek az előbbi hírhez?

- Nincsen, véletlen egybeesés - rázták a fejüket.

- Minden világos.

- Austin emberei voltak, előbb vagy utóbb úgy is erre a sorsra jutottak volna - magyarázta Minnie.

- És semmi köze sincs ahhoz, amit tegnap este megosztottam veletek?

- Niiiincs - rázták a fejüket újfent.

Röviden felnevettem, aztán felkészültem, az óráimra. Az első két órám a szokott rendben ment, az ebédszünetben a kantinban ebédeltem Lizzel. Bár a fülemben volt a füles, és a bross is rajtam volt, nem beszéltem az otthoniakkal, csak üdvözöltem, vagy elköszöntem tőlük. Kaja után növénytanra mentem.

Az óra közepén figyelmesen hallgattam a moszatok szaporodását, mert ez segített lekötni a figyelmem. Olyannyira, hogy a mellettem szórakozó Scott Austin sem tudta elvonni a figyelmem. Plusz, ha sikerült volna neki, biztos behúztam volna egyet. Helyette azonban sokkal jobb ötletem támadt.

- Tudod Scott - suttogtam.

- Mi az? - fordult felém csillogó szemekkel.

- Gondolkodtam a múltkori ajánlatodon, és...

- Meggondoltad magad? - virult ki az arca.

- Ne haragudj, de nem. Viszont tudom ki menne el veled nagyon szívesen hajókázni.

- És ki?

- Minnie Collen. Kérdezd csak meg.

- Oké, köszi a tippet. Egyébként biztos?

- Holt biztos - kacsintottam rá.

- Ashley hallasz? Ha igen pakolj össze mindent, ami elő van véve, és menj ki a teremből - utasított Dame.