Rosefire

15 - Újjászületés

Ashley szemszöge

Szombat délutánra értünk vissza Londonba. Fáradtan rogytunk le a kanapéra.

- Üdv itthon - mosolygottam Codyra.

- Köszönöm. Jó itthon lenni. Éhes vagy?

- Nem - ráztam meg a fejem.

- Jó, mert most nincs erőm kaját csinálni.

- A jó hír az, hogy nem is kell, mert a hűtőben van egy csomó kaja - sóhajtottam fel.

- Mikor vásároltál be? - kérdezte Cody.

- Én? Soha, te vásároltál be.

- Ugye tudod, hogy azok a kaják legalább három hetesek - nyílt tágra a szeme.

- Tudom, de múlt héten még csak kéthetesek voltak. És megnéztem a szavatossági idejüket.

- Jó, holnap akkor is elmegyünk bevásárolni.

- Felőlem - dőltem bele az ölébe. - Most már éhes vagyok - sóhajtottam fel.

- Maradj itt, hozok amit kérsz.

- Egy pudingot - néztem rá hálás tekintettel.

- Mi ez a pudingmániád? - kérdezte a konyhából.

- Fogalmam sincs, legszívesebben egész nap pudingot ennék. Biztos ilyen terhes dolog - vontam vállat.

Törökülésben ültem a kanapén, és a pudingot majszoltam, miközben Cody a hátam simogatta.

- Biztos, hogy be akarsz jönni hétfőn? Mármint szerintem sok ügynök örülne, ha leléphetne.

- Én nem vagyok sok ügynök, és hiányozna, főleg, hogy nem vagy mellettem.

- De nincs is egy helyen az irodánk - húztam el a szám.

- Tényleg. Nincs kedved felköltözni hozzám?

- És mit csinálnánk azzal az üres irodával?

- Kit érdekel? Üres lesz, és kész.

- Végül is - dőltem hanyatt.

- Na ugye? Jössz hozzám, és kész - nyomott egy puszit az arcomra.

🔥🌹🔥

Vasárnap délelőtt átkutattuk az egész hűtőt, a még ehető dolgokat meghagytuk. Cody pakolt, én pedig a konyhapulton ültem, és írtam a bevásárlólistát. A legközelebbi szupermarketbe mentünk, hogy minél kevesebb idő legyen, bár nem igazán siettünk sehova.

- Te  Ashley, akkor tényleg szeretnéd azt a "visszatértem a halálból" bulit?

- Nem tőlem függ - vontam vállat.

- Akkor én azt mondom, hogy hívjuk át őket - karolt át Cody.

- Akkor viszont kell venni üdítőket, meg nektek sört - kanyarodtam be az italos sorba. Cody betett két karton sört, én pedig hoztam gyümileveket, és kólát.

- Rendeljünk, vagy vegyünk gyorsfagyasztott pizzát? - kérdezte.

- Mindenképp vegyünk gyorsfagyasztottat, de szerintem rendeljünk - válaszoltam.

Egy jól megpakolt kocsival álltunk be a kasszasorába. Mivel engem elragadtatott a hév, beszereztem az első babaruhákat. Egy pár fehér zoknit, és fekete fehér csíkos apró melegítőnadrágot, mert ezek voltak olyanok, amik bármelyik nemre jók voltak, és kellett valamilyen ruha, amiből majd hazahozhatjuk a kórházból. Bababoltba még nem mentünk, egyrészről, mert nem volt időnk, másrészről éppen a következő héten zártam az első trimeszterem, pont ezért még bőven ráértünk.