Ki vagy te?! (Bakugou x OC) [Befejezett]

12. Fejezet

Közeledett a sportfesztivál. Mindenki tűkön ülve várta. A nézők, a részvevők és még a Sakamoto ikrek is.

Azt mondják minden ikerpárt különleges kapcsolat köt össze. Ez rájuk is igaz volt. Talán ebből kifolyólag, de ugyanaz az ötlet jutott mindkettőjük eszébe: meglepni a másikat a sportfesztiválon.

Harumi Keihez akart bemenni, hogy együtt tudják nézni a kórházból.

Kei pedig Harumihoz akart bemenni a sportfesztiválra. Persze ezt eltervezte. Meg volt a szökési terv, az álruha.

Mindketten mindent elterveztek.

Az egyetlen probléma az volt, hogy egyikük se szólt a másiknak erről.

~~A sportfesztivál napja~~

Kei elégedetten nézett bele a tükörbe, amiből szőke parókás és szemüveges énje nézett vissza rá. 'Tökéletes!' Napolta el magában izgatottan. Alig várta ezt a napot, és hogy lássa majd testvére arcát, amikor felbukkan nála.

Ezután a szokásos szökési terve szerint elhagyta a kórházat és elindult a sportfesztiválra.

Kei egy egyszerű lány volt, ha ment valahová kocsival vitték. Ha titokba ment valahová, sétált bármennyit is kellett.

Ez volt az első nap, amikor úgy döntött a tömegközlekedést választja. A busz zsúfolt és szagos volt, de nem ez volt a legnagyobb problémája.

Kei nem tudta, hogyan kell tömegközlekedni.

Nem tudta miszerint jut el vele egyik helyről a másikra. Valahogy azt gondolta, ha felszáll arra a buszra amelyik éppen jön, majdcsak elviszi őt úticéljához.

Persze ez nem így lett.

Mire Kei megtanulta a tömegközlekedés csínját-bínját és végre eljutott a sportfesztiválra, addigra a jelentős részét lekéste.

Ha ez nem lett volna elég még azzal is meggyűlt a baja, hogy megtalálja Harumi osztályát. Sok perc besurranás és keresgélésbe tellett, de a végén testvére mégsem volt ott.

Kei folyosóról folyosóra járt, de egyszerűen nem találta őt meg.
– Hol van? – kérdezte magától kissé hangosan, mert Mina észrevette őt.

– Harumi! – kiáltott fel vidáman a pink lány és odarohant hozzá, hogy megölelje.

Kei gyorsan, reflexből elhúzódott.
– Kmh... – köszörülte meg a torkát, majd folytatta – én nem Harumi vagyok! Az én nevem... Sora!

Mina reakciója erre csak egy unott arc volt, mintha csak azt akarná üzenni vele, hogy: tényleg azt hiszed beveszem ezt?

Interakciójukat egy Keire mért lökés szakította meg.

– Tűnjetek az útból! – Egy mérges képű fiú volt az, akit Kei testvére sztorijai által rögtön felismert. Bakugou.

– Sajnálom! – kért bocsánatot a lány, ami nem várt reakciót váltott ki a fiúból. Csak állt és nézett rá döbbenten.

A pillanatott Mina zavarta meg. Egy váratlan mozdulattal lerántotta Kei fejéről a parókát.
– Tudtam! – Kiáltott fel diadalmasan, mire Kei felsikított és a fejéhez kapott.

Ez Bakugout is kirántotta a döbbenetből.
– Az előbb te komolyan bocsánatot kértél tőlem?

– Öhm... ha-ha... Most jól átvertelek titeket! Tényleg én vagyok Harumi! – Vigyorgott Kei idegesen. – Na jó most megyek is sziasztok! – Gyorsan sarkon fordult, hogy elszökjön a kialakult helyzettől.