~Bébicsősz a maffiában~ [BEFEJEZETT]

11.rész

A rész végén erősen 16+ tartalom van, mindenkinek csak saját felelősségre!

A legtöbb ember szerint a szerelem egy idő után átalakul csak szimpla szeretetté. De szerintem ez nem így van. Ha valakibe igazán szerelmes vagy, akkor hidd el, mindig ő lesz az, aki megdobogtatja úgy a szíved, mint senki más.

Juliette

Amelia szemszöge:

A szobámban voltam Harryvel. Éppen valami idióta filmet néztünk, amikor nyílt az ajtóm. Először azt hittem hogy csak Fabia az, hogy megkérdezze hogy kérünk-e valami nasit a filmhez. Aztán amikor végre ránéztem a megérkezett személyre szívem gyorsabban kezdett verni, és ajkaimra is hatalmas mosoly kúszott fel. Felpattantam az ágyról és a félig arab férfi karjaiba ugrottam, aki karjait szorosan derekam köré fonta.

-Zayn...-motyogtam mellkasába- Hiányoztál!-mondtam és szemeibe néztem, amik ragyogtak.

-Te is hiányoztál nekem baba!-nyomott egy puszit hajamba.

-Hogyhogy itt vagy?-kérdeztem kicsit távolabb lépve tőle, de kezeit el nem eresztve.

-Miután Harry hívott,-nézett a göndör hajú férfira, aki az ágyon ülve figyelte a jelenetet- siettem ahogy csak tudtam.-fordult ismét felém.

-De ugye apának nem mondtad el hogy mi történt?-kérdeztem kétségbeesetten.

-Azt mondtam neki hogy van pár üzlet ami miatt haza kéne jönnöm, mert Gary nem tudja egyedül elrendezni őket.-simította hátra egy rakoncátlan tincsemet.

-Én most megyek.-állt fel Harry- Magatokra hagylak egy kicsit.-mosolygott rám, majd Zaynnel egymásra néztek, és kiment.

Gyanús volt nekem ez az összenézés, de nem akartam szóvá tenni.

-Jól vagy?-nézett rám a fekete hajú férfi, mire szarkasztikusan felnevettem.

-Amennyire egy ilyen helyzetben az lehet valaki.-mondtam lábfejeimet nézve.

Nem akartam a szemébe nézni, mert tudtam hogy túl jól ismer már engem, és egyből ki szúrta volna hogy hazudtam. Egyik kezével állam nyúlt, hogy felemelje fejemet. Szemeimben már könnyek csillogtak.

-Lia...-szólt elhaló hangon- az a féreg még meg fogja bánni amit veled tett. Hidd el átkozni fogja még a pillanatot amikor csak rád nézett...

-Miről beszélsz?-kérdeztem értetlenül, mire leesett az előbbi összenézése Harryvel.-Hol van Harry?-kérdeztem, de tekintetét lesütötte-Sejtettem...-ráztam fejem.

Nagyot nyeltem és éreztem ahogy fojtogat a sírás. Zayn végre a szemembe nézett és így már biztos voltam abban hogy Harry nem csak a konyhába ment ki.

-Hívd fel és mondd meg neki hogy bárhol is van most azonnal jöjjön haza!-emeltem fel a hangomat.

-Baba, miért fáj neked az hogy az a mocsadék Rogers megkapja amit érdemel?-kérdezte értetlenül, de nem válaszoltam.-Te igazából Harryt félted...-mondta ki halkan, mire ismét nem mertem szemeibe nézni, és így már egyértelművé vált neki a helyzet.- Ameddig mi nem voltunk itt ti összeszűrtétek a levet?!

-És ha igen?!-kiabáltam, mert már elegem volt.

Az elmúlt napok összes idegeskedése és stressze most jött ki rajtam. Minden amit eddig sikerült elfojtanom az most egyszerre tört ki belőlem.

-Lia, te normális vagy?!-kérdezte- Nem emlékszel hogy mi volt a legutóbb amikor apád egyik emberével kavartál? Megmutassam?!-kiabált majd felhúzta karomon a pólóm ujját, amin még mindig jól kivehetőek voltak a vágásnyomok.