Kpop Yaoi One-Shots

Újratervezés~XiuChen

~Minseok szemszöge~

2 hónapja, hogy Baek elhagyott. Azóta magam alatt vagyok, alig eszek, szinte csoda, hogy élek. Elmesélem, hogy hogy is történt ez.

Kezdem ott, hogy Baek azt hitte, én megcsalom Chanyeollal. Pedig ez egyáltalán nem volt igaz, azt sem tudom honnan szedte ezt az egészet, mert Yeollal nagyon ritkán beszélek.

A lényeg az, hogy emiatt Baek öngyilkos lett, mert "nem akarta úgy leélni az életét,hogy más is érintette a párját OLYAN téren". Április 23-án már csak a halott testét találtam a szobánkban egy konyhakéssel és egy levéllel, és abban mondta el azokat, amiket én az előbb.

Csak egyvalaki van mellettem a nehéz időkben. Kim Jongdae. Az az egy szem ember, aki nem tart egy depis picsának a tetteim miatt. Csak van egy kis baj... Én eközben beleszerettem Chenbe, a legjobb barátomba.

Miért ilyen nehéz az élet? Bár nekem sincs sok már hátra... És ezt honnan tudom? Nem akarok tovább élni. Elköszönök Jongdaetől, és irány a híd. Fel is hívom, mert ha személyesen köszönnék el tőle, akkor még visszatartana.

~hívás~

-Szia Xiu. Mi újság?

-Szia Jongdae. Felébresztettelek?

-Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem, de már amúgy is ideje felkelnem. Legalább a te hangodra keltem, és nem az idegesítő ébresztőmre. -nevette el a végét.

-Csak szeretnék mindent megköszönni. Hogy velem voltál a nehéz időkben, soha nem felejtem el ezeket. Hálás vagyok neked mindenért.

-Kim Minseok, mire készülsz?!

-Majd megtudod a hírekben.-és letettem a telefont.

~hívás vége~

Elmentem otthonról,a telefonom direkt otthon hagytam, kulcsot se hoztam, semmit se. Csak a hasztalan életemet. Mikor odaértem az elhagyatott részre, kiálltam a híd szélére.

Egy könnycsepp lefolyt az arcomon, de megtettem. Még egy lépéssel közelebb mentem a véghez. Még egy lépés Minseok, és Baekkel leszel, meg a szeretteiddel! De ekkor meghallottam valamit a hátam mögül.

-Kim Minseok ha megteszed, tudd, hogy én is megyek utánad!-megfordultam és egy kifulladt, piros arcú, könnyes szemű Jongdaevel találtam magam szembe. A látványtól nekem is sírnom kellett.

-De már úgy se ér semmit az életem, senki sem szeret, boldog se vagyok!-ordítottam neki, és leültem oda, ahol eddig álltam.

-Megtalál a boldogság, ha nyitott szemmel vársz rá.-tette kezét a vállamra.

-Neked már várnod sem kell rá. Kelj fel, és járj! Az élet egy játék. Játszunk?-felemelte a fejem és megcsókolt.

-Szeretlek Minseok. Tudom, hogy te még mindig Baekhyunt szereted, de én várni fogok rád.

Erre nem válaszoltam semmit, csak megcsókoltam, amit viszonzott is.

-Időközben belédszerettem, Jongdae.-mondtam a szemeibe, majd mellkasára hajtottam a fejem.

-Chen?

-Igen Minnie?-puszilt a hajamba.

-Újratervezzük az életem együtt?

-Oh Xiu,ahhoz egy élet túl kevés.

-Csak szabadság kell, meg napfény!-néztem fel az égre, ahol egy felhő sem rontotta meg a nyári szöuli eget.

-Hát legyen!-összekulcsolta ujjainkat és elindultunk a háza felé.

-Örököltem még apámtól Busanban egy házat. Költözzünk oda! Neked megfelel, Minnie egér?-puszilta meg a fülem.

-Nekem oké, Jackie Chen.-nevettünk együtt.

Összepakoltunk nála is, nálam is, nem húztuk az időt, elindultunk az újdonsült házunkba, útközben pedig Varga Viktor Újratervezés című dala is megszólalt általam.

-Úújratervezéés, szabadság kell meg napféény~ Úújratervezéés, egy élet túl kevés!~-ez a részlet változtatta meg mindkettőnk életét.

Nekünk nem volt túl kevés egy élet. Volt pár néhány boldog percem régestelen régen, de most minden perc boldog számomra.

Köszönöm Kim Jongdae, hogy segítettél újratervezni az életem.

~Vége~

by:jihayongswifeu