Magamnak Akarlak~

♡1♡

Október 14, hétfő

Üvöltve szólal meg az ébresztőm. Dünnyögve lenyomom, majd a fejemet vissza hajtom a párnára. Nem akarok felkelni. Idióta iskola. Minek találták ki? Nem is értem.

Az ajtó hangos zajjal kicsapódik. Mostoha apám beront a szobámba, majd elkezd üvöltözni, hogy keljek fel. Mikor kikiabálta magát, kiment a szobámból. Dögölnél meg.. De elkell fogadnom. Anyám fontos nekem. Nem akarom hogy miattam legyen szomorú.

Kivergődtem az ágyból, és a szekrényemhez mentem. Kivettem egy fekete farmert, egy fehér pólót, és egy szintén fekete kapucnis pulcsit. Így októberben még aránylag kellemes az idő. Hamar felkapkodtam a ruháimat, aztán a fürdőbe vonultam. Feketés barna hajamba párszor bele turtam, hogy valahogyan kinézzen. Arc és fogmosás után, felkapva a táskám és a telómat indultam a nappaliba. Anya és a mostohám ott falták egymást. Undorító.

Felszenvedtem a szöges bakancsomat, aztán a vállamra vetve a táskámat elhagytam a házat. Köszönés, minden nélkül. Szerintem fel sem tűnt nekik, hogy elmentem. Már megszoktam.

Kis bemutató rólam. Mark Taylor a becses nevem, és 11.-es vagyok. Már betöltöttem a 17. Már csak egy év, és elköltözhetek. Alig várom. Testvérem egy van, de ő már családot alapított. Így csak hónaponta 1szer jön el hozzánk. Ő Liam. Nagyon fontos nekem, hiszen mindig mellettem állt. Főleg amikor a szüleink elváltak. Majd.. apám tett olyat, amire sosem számítottam volna.. Anyám másfél év után már tovább is lépett, és azóta ezzel a bunkó tahóval van együtt. Utálom Charlie-t mint a bűnt, de anyámnak nem mondhatom. Azt akarom hogy neki jó legyen. Szeretném ha legalább ő boldog lenne.

Kapucnival a fejemen ballagok a suliba, mi közben a fülembe üvölt MUDFIELD- Féreg című dala. Rockernek vélekedem magam, így nincs sok barátom. Nem is baj. Nem vagyok valami társas lény.

A sulihoz érve a gyerekek és a tanárok már kezdtek gyülekezni. Persze mint mindig most is megbámultak. Egyszer leütök mindenkit. Vagy kivésem a szemüket, hogy ne legyen mivel bámulniuk. Aztán megetetem velük. Ha nem látják mit esznek, nem tök mindegy? Fhú. Nyugalom Mark. Kicsit beteg dolgok ezek. Nyugtattam le magam. A zene átváltott Nightcore- Solo- ra. Igen, néha hallgatok ilyeneket. A rockerek is hallgathatnak más műfajokat.

Végig ballagok a folyosón, az összes tekintetet magamon érezve. Utálom ezt..

A teremben levágódók a szokásos utsó padomba, a táskámat pedig a mellettem levő székre teszem. Mivel senki nem ül mellettem, így nem probléma. A zene továbbra is szól a fülembe, én pedig az ablakon nézegetek ki.

Várom hogy be csengessenek. Unalmamban elkezdtem játszani a LoL-lal. Imádom ezt a játékot. Laptopon is meg van. AWS csodás zenéi bömbölnek a fülesemben, mikor tompán hallom a csengő hangját. A tanár belibben. Nem foglalkozva vele játszottam tovább. Annyi különbséggel, hogy az egyik fülhallgatóm kivettem a fülemből.

Halk sutyorgás. Valami más. De nem akarok felnézni. A játék túlságosan is leköt. Ekkor a tanár elkezd magyarázni.

- Jó reggelt gyerekek. Amint látjátok egy új diák érkezett köreinkbe. Bemutatkoznál?- Na erre óvatosan felpillantottam. Egy srác állt a tanárnő mellett. Kék farmert, fekete cipzáros pulcsit, és fekete cipőt viselt. Haja világosabb barna volt, szemei pedig sötét kékek. Magasságra kábé 190 tippelném meg. De lehet hogy magasabb. Az tuti, hogy sokkal nagyobb mint én. 180cm magassággal nem kellemes élni. Milyen lehet akkor majdnem két méterként? Jézusom.