•Natalia Gavrilov szemszöge•
-Natalia?- szólalt meg a magasabbik aki rikítóan kék szemeivel furcsán, méregetve vizslatott engem.
-Ki a fene az a... Natalia?- vontam össze a szemöldökömet értetlenül, cserébe a három idegen férfitól ugyanezt az értetlen pillantást kaptam vissza.
Nem kellett sok idő, Bucky lihegve állt meg mellettem és a három idegent megpillantva kihívóan felhúzta bal a szemöldökét.
-Bucky?- kérdezett ismét a magas szőke amikor megpillantotta a levegő után kapkodó férfi. Hangosan fújtatni kezdtem mivel elegem lett a kérdéseiből.
-Ki a fene az a Bucky?- kérdezte vissza szinte ugyanazt, mint én, a mellettem álló, csapzott hajú.
-Te jó ég... ezek be vannak programozva, hogy ugyanazt kérdezzék vissza?- tett csípőre a kezét a barna hajú, körszakállas fickó.
Tekintetemet A tél katonájára emeltem és biccentettem a három férfi felé, rámkacsintott jelezve, hogy vette a lapot és nekifutásból, páros lábbal mellkason rúgta a körszakállast aki hatalmas puffanással ért földet. Köhögve szorította a fájó területre kezét.
-Basszameg, van benne erő.- csapkodta a padlót miközben még mindig köhögött.
-Bucky, fejezd be... ha jót akarsz magadnak és a csajnak akkor megadod magad!- mondta kimért hangon a kék szemű miközben aggódó tekintettel meredt a földön fetrengő társára.
Most jött el az én pillanatom, figyelmetlenségét kihasználva odarohantam hozzá, ráugrottam a hátára és nyaka köré szorítva kezemet, fojtogatni kezdtem.
-Még mindig nem tudjuk, ki az a Bucky.- súgtam a fülébe majd felnevettem. Egyre jobban szorítottam össze kezeimet, ezzel együtt ő is egyre nehezebben vette a levegőt. Arca elkékült és kezével egyre jobban hadonászott... már nem kellett sok ahhoz, hogy megfojtsam.
A mellette álló sötét bőrű férfi próbálta megakadályozni a gyilkosságot, azonban a Bucky néven emlegetett társam egy, a fémkarjával mért ütéssel azonnal leütötte, valószínüleg eszméletét vesztette.
Éreztem, hogy a kezeim között vergődő férfi kezd egyre jobban elgyengülni.
Minél nehezebben vette a levegőt, nekem annál szélesebb mosolyra húzódott a szám.
-Natalia!- hallottam meg ismét azt a francos nevet valahol a távolból, a hang ismerősen csengett a fülemben...
A hirtelen jött hangtól nyomban elengedtem a kezeim között fuldokló férfit és a fémkarúval együtt a hang irányába kaptuk a fejünket.
-Ki az?- ordítottam, majd összeszükítettem a szememet és próbáltam minél jobban körbenézni a helyiségben, hátha meglátom a hang tulajdonosát.
Egy fekete árnyat láttam elsuhanni pont előttem.
A társam nyugtalanul csikorgatta mellettem fém karját.
-Kérlek ne csinálj semmi hülyeséget.- hallottam meg ismét azt az ismerős mély, nyugtató hangot.
-Már késő!- néztem rá a két eszméletét vesztett férfire és a másik mellkasát fájlalóra.
-Clint!- kiáltotta fel köhögve a körszakállas. -Nincs magánál, vigyázz vele!
-Miket beszélsz?- förmedtem rá és bakancsommal ráléptem a torkára ezzel elszorítva előle a levegőt amit már előtte is nehézkesen kapott.
ESTÁS LEYENDO
Zavar|| Clint Barton FF
Fanfic-A történet Natalia Gavrilovról szól aki egy hírhedt bérgyilkosnő Oroszországban. A szémélyiségzavaros Natalia odakeveredik a Bosszúállókhoz ahol kiderül, hogy nem is csak egy egyszerű bérgyilkos... hanem annál sokkal több... Ő egy hatalmas erő birt...
