•13. Fejezet•

800 50 9
                                    

•Natalia Gavrilov szemszöge•

Épp most végeztem a tusolással, lépteimet sietősen a gardrób felé vettem mivel muszáj volt keresnem valami hordható göncöt a vacsorához...

Mire megtaláltam a számomra megfelelő ruhadarabokat a többi számomra nem tetsző ruha a földön hevert... elég nagy kupit csináltam az biztos.

Magamra rángattam egy fekete csőnadrágot és egy fekete pólót amire indokolatlanul rávettem egy bőrkabátot majd az imádott zöld sapkámat leraktam az ágyam mellett lévő éjjeliszekrényre és elindultam Clint szobája felé. Bekopogtam. Nem jött válasz.

-Hahó, Clint!- szóltam be neki majd vártam... de mivel nem a türelmemről vagyok híres lenyomtam a kilincset és kitártam az ajtaját. A férfi az ágyán feküdt és olvasott.

-Hát te?- kérdeztem mivel nem úgy nézett ki mint akinek szándékában állt lejönnie vacsorázni.

-Hát én itt fekszek és olvasok.- válaszolta, tekintetét még mindig a könyvre szegezte, egy pillanatra sem nézett rám.

-Nem is jössz majd le kajálni?- léptem hozzá közelebb majd leültem az ágya szélére.

-Nem.- válaszolta szűkszavúan majd lapozott egyet.

-Miért?- fürkésztem az arcát... de sajnálatos módon semmilyen érzelmet nem tudtam leolvasni arcáról.

-Mert rohadtul nincs kedvem azt nézni ahogy azzal a fémmágussal enyelegsz!- csukta össze a könyvet majd ledobta maga mellé, a tárgy hangos csattanással ért földet.

-Féltékeny vagy?- néztem rá értetlenül majd tekintetét végre rám emelte.

-Erre inkább nem válaszolok!- nevetett fel akárcsak egy idegbeteg.

-Clint, ne csináld már... kérlek gyere le...- csúsztam hozzá közelebb az ágyban majd végigsimítottam izmos karját.

-Biztos, hogy nem fogok lemenni.- rántotta el a kezét.

-Jézusom! Olyan vagy mint egy kisgyerek! Akkor olvasgasd tovább azt a szart, jó szórakozást!- mondtam neki gúnyosan majd kisiettem a szobájából.

Ezek a férfiak... rosszabbak mint a gyerekek!

Idegesen sétáltam tovább mikor valaki magához rántott a kezemnél fogva.

-Erik! A frászt hoztad rám!- kaptam a szívemhez a kezemet ami olyan hevesen vert, hogy majd kiugrott a helyéről.

-Bocsáss meg, nem akartalak megijeszteni.- mosolygott rám majd megcirógatta az arcomat.

***

Egy hatalmas asztalnál foglaltunk helyet. Mellettem ült Erik aki előtt meg Charles foglalt helyet de a velem szemben lévő szék meg üresen maradt mivel Clint alias Drámakirálynő nem óhajtott lejönni enni.

-Robin Hoodot hol hagytad?- mutatott Erik az előttem lévő üres székre.

-Megsértődött... fent olvas a szobájában.- forgattam meg a szemeimet.

Zavar|| Clint Barton FFTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang