Zavar|| Clint Barton FF

•1. Fejezet•

•Clint Barton szemszöge•

Gyors léptekkel siettem végig a Bosszuállók főhadiszállásának hosszú folyosólyán mivel Tony összehívta hiányos csapatunkat egy fontos megbeszélésre.
Azért mondom hogy hiányos mivel Thor, Vízió, Banner és Wanda egy kisebb küldetésre mentek Oroszországba ezért csak páran maradtunk itt.

***

-Megint megöltek valakit New Yorkban?- kérdeztem döbbenten mivel ez már a sokadik eset a rendőrség meg szarik vele foglalkozni.

-Nos hát igen... kutakodtam egy kicsit és találtam egy Natalia Gavrilov nevezetű nőt.- magyarázta Tony de Steve félbeszakította.

-Igen, és? Mi van vele?- vonta fel a szemöldökét a Kapitány.

-Ez a dögös hölgyemény egy orosz sorozatgyilkos vagyis pardon, bérgyilkos. Csak hozzá tudnám kötni a haláleseteket mivel az összes gyilkosság helyszínének a közelében látták őt.- majd Tony a hatalmas kütyüjén-amit én egy átlátszó monitornak vélek.-mutatott egy képet arról a nőröl.
Igen... valóban jól nézett ki. Csillogó barna bőre volt, a haja sötét barna volt már-már szinte fekete, arca makulátlan volt telt ajkai csak még tökéletesebbé tették arcát. A szemei... a szemei viszont furcsák voltak, mogyoróbarna szemeibe láttam valamit valami ami azt sugallta hogy nincs minden rendben vele, láttam benne a gyilkolás vágyát... sajnos saját talasztalatból tudom ezt, hogy hogyan lehet felismerni egy pszichopatát. Öltözéke is egész furcsa volt... egy katonai sapkát viselt egy terepmintás nadrággal és egy feszülős fekete trikóval és bakancsal... hátán meg egy hegedű tok volt. Nem is tudnám mihez hasonlítani őt... egy gyönyörű pszichopata aki egy katonás filmből szabadult, de közben lerabolt egy hangszerboltot...

-Hé Clint, élsz még?- csettintgetett a szemem előtt Tony. Utálom mikor ezt csinálja.

-Élek és virulok.- mormogtam.

-Az jó de legalább hallottad amit mondtam neked?- húzta fel a szemöldökét.

-Őszintén? Lószart se hallottam.- dőltem hátra a székben.

-Remek! Ennyi erővel akkor miért vagy itt?- forgatta meg szemeit.
-Akkor újra elmondom... -vett nagy levegőt.- Te és Natasha elmentek a mi kis Nataliankoz, mivel ugyebár Natasha ért az Oroszokhoz és a bérgyilkosokhoz... és szépen elhozzátok nekem ide!- fejezte be a mondandóját majd indokolatlanul rácsapott az asztalra.

-Miért hozzuk el ide?- szólalt meg Natasha.

-Mert dumcsizni szeretnék vele, a rendőrök úgy is szarnak rá.- mondta idegesítően affektálva a Vasfickó, komolyan mondom egyszer agyonütöm.
Őszintén szólva semmi kedvem nem volt ehhez a küldetéshez mivel éreztem, hogy valami baj fog történni.

***

Tony az előbb tájékoztatott, hogy sikeresen bemérték a csajt szóval Natashaval indulnunk kell...
Felkaptam a nélkülözhetetlen fegyveremet vagyis az íjamat és Nattal az oldalamon indultunk el az autóhoz.

•Natalia Gavrilov szemszöge•

Épp egy motelszobában ültem és a híradót néztem amelyben ismételten rólam volt szó.
Az orosz bérgyilkosnő ismét lecsapott.
Hangzott el ez a mondat újra és újra.
Kivettem egy szál cigit a cigisdobozomból s rágyújtottam.
A cigaretta szaga átjárta az egész szobát.
Nem vagyok függő, de egy-egy küldetés után mindig elszívok egy-két szálat, ez amolyan szokás nálam.
Egyszercsak zajt hallottam a motel udvarán.
Résnyire elhúztam a függönyt hogy kilássak az ablakon, a zaj forrását kutattam szemeimmel.