Captain Styles (magyar)

6. fejezet

Isabella szemszöge:

Lefeküdtem a földre Harry szobájában, próbáltam kényelembe helyezni magam a hideg fapadlón. Ahogy azonban az éjszaka ránk telepedett, kezdett nagyon hideg lenni.

Reszketni kezdtem a földön, próbáltam felmelegíteni magamat, és elaludni.

Mikor már félálomban voltam, éreztem, ahogy két kar megemel, és cipelni kezd.

Kinyitottam a szemem, pislogtam párszor, hogy hozzászokjak a fényhez. Egy pillanatra azt hittem, Harry volt az...

De tévedtem.

Az a férfi volt, aki „át akart menni rajtam" korábban.

Azonnal kapálózni kezdtem a karjaiban, ő pedig csitítani kezdett.

- Shhh! – sziszegte, de nem hagytam abba.

- Állj! – kiabáltam, mire pofon vágott.

Végigfutott a fedélzeten, át valahova máshova, miközben folyamatosan befogta a számat, és meggyőződött arról, senki se látja őt.

Bevitt egy szobába, amiben csak egy kevéske fény és egy ágy hevert.

Kezdtem kiakadni, mikor becsukta maga mögött az ajtót.

Az agyam végigfutott minden menekülési lehetőségen, miként tudnék kiszabadulni anélkül, hogy megerőszakolnának vagy megölnének. Csak egy megoldás tűnt kézenfekvőnek.

- HARRY!!! – ordítottam teli torokból, mielőtt a férfi egy pofonnal elhalgattatott.

- Shhh!! Pofa be! – morogta, én pedig éreztem, ahogy a könnyek csípni kezdik a szemem.

Ennyi. Meg fognak erőszakolni, és egy mocskos kalóz fogja elvenni a szüzességem. És semmit se tehettem ellene.

Rádobott az ágyra, és gyorsan lekötözte a kezemet és a lábamat, hogy ne tudjak mozogni.

- HARRY!!! – kiabáltam ismét, mire befogta a számat, majd betömte azt.

- Akkor felgyorsítjuk a dolgokat – mondta egy önelégült mosoly kíséretében.

Megráztam a fejem, miközben fészkelődtem az ágyon.

Gonoszul felvihogott, addigra sikerült szabaddá tennem a számat, így eleresztettem még egy vérfagyasztó sikolyt.

- HARRY, SEGÍTS!! – kiabáltam, és kaptam még egy pofont.

- Nem tudsz szót fogadni? Tényleg sietnem kell. Bajkeverő vagy, kislány – morgott, miközben szétfeszítette a lábaim, testemen végig kalandozott a tekintete.

Könnyek gördültek végig az arcomon, ahogy a keze a pólóm alá siklott. Végigsimított a hasamon, mielőtt megragadta volna az egyik mellem.

Felsikoltottam félelmemben, ő pedig önelégülten rám mosolygott. Keze a leggingsemre siklott, gyengén megérintve az érzékeny pontomat.

Felnyögtem, ahogy potyogtak a könnyeim.

A mocskos keze a fenekemre tévedt, megmarkolta, én pedig hangosabban zokogtam.

Kuncogott, és megkönnyebbülésemre leemelte rólam a kezét. Újra a pólóm alá nyúlt, a melltartómmal ügyetlenkedett.

- És most jöjjön a jó rész – mondta mocskosan, majd marokra fogta a pólóm.

Pont mielőtt letépte volna rólam, az ajtót betörték, amitől megugrott, és elengedte a ruhámat. Az ajtó felé pillantottam, és megkönnyebbültem, ahogy megpillantottam a teljesen kiakadt Harry-t.