A vámpírok területén:
Jake szemszöge:A mai napon igazán korán meg- ébredtem, ezért még hátra döltem az ágyamon és bámultam a plafont. Az álmatlanságom okozója, a tegnap esti beszélgetés Katie-vel. Nem tudtam neki mit felelni amikor a többi itt élő fajokról kérdezett, ezért inkább sietve távoztam. Olyan különleges kisugárzású lány, valami megfogott benne. Mi lenne ha megláttogatnám? Hogy reagálna rám? Mi lesz, ha tolakodónak találja a közeledésemet? Nem gondolkozok azon hogy, ne tán rossz néven venné a közeledésemet. Elhatároztam, még ma meglátogatom!
De most itt az ideje, hogy felkeljek mert rengeteg tennivalóm van. Letusoltam és a szokásos fehér-fekete ruházatomat vettem fel, amit egy vékony, piros sállal dobtam fel. Azzal elindultam a vámpírok főhadiszállására, ami a 14. raktárba található, a város északi részén. Nagyon közel volt a raktár a házamhoz, ahol élek. Minden MagicCity-i vámpír a főhadiszálláson él. Nem vagyok egy társas lény, ezért is élek egyedül, abba a házba. Megérkeztem a raktárhoz, olyan volt mint mindig sötét, vérszagtól bűzlő hely, de nagyon praktikus, mivel tökéletes a vámpíroknak. A vérszag a rengeteg szívogatásnak köszönhető, mivel az embereim az élelem hiány miatt egymást is szívogassák. Így akik nem tudtak másból lakmározni, azoknak az erejük egyre gyengült. Az erejük alatt, nem csak a vámpírok alap tulajdonságait értem, hanem a misztikus erejét is. Vagyis minden vámpír képes egy misztikus erő birtoklására, amivel bármilyen lényt meglehet ölni. Bementem az irodámba és elém hívattam Ray-t a tegnapi esett miatt.
- Hívattál , Boss. Mi olyan fontos, hogy reggelibe ide hívatsz? - úgy kérdezte mintha semmi se történt volna.
- Mit mondtam, én neked? Csak azokat az embereket haraphatod meg, akik a vámpírok területére tévednek! - Ez egy olyan szabály amit minden vámpírnak be kell tartania, azért, hogy az emberekkel való kapcsolat megmaradjon. Nekem se tetszik ez a szabály, de ezt a misztérium vezetője írta elő. Akinek a szava számomra parancs, mivel kötelességem az embereimet kordába tartani. Azonba a gondolat menetemből, Ray zökkentett ki.
- Tudom, de ki nem állhatom ezt a szabályt. A társaim vére nem olyan édes, mint az embereké... - Láttam rajta a felháborodás jelét, mivel feltette a kapucnis felsőjének a kapucniát, ami eltakarta a fél arcát.
- Főleg a tegnapi kis szukáé! Olyan finom vért még nem kóstoltam, már a gondolattól is felizgulok.- Ezt amint kimondta, a vérem is felfort a dühtől. Ezért neki löktem a falnak és előhívtam az erőmet.
-Most mit fogsz tenni? Megőlnéd az alvezéred, egy lány miatt? Ne tán megszeredted? - mondta, mire még dühősebb lettem, de igaza volt. Nagyon megszerettem egy este alatt, de ez most mellékes.
- Figyelj, Ray nem foglak megbüntetni, de többet hozzá ne merj nyúlni! Ma pedig te leszel a vámpírok vezére, ameddig távol leszek.- Ezt hallván levette a kapucniát és a szemembe nézett.
- Igenis, Boss, de ugye nem a Kis szuka miatt ? - erre a kérdésére számítottam is, így elmondtam neki az igazat.
- Nem, ma lesz az éves gyűlés. - Erre már nem mondott semmit, így elindultam a gyűlésre a város szívébe.* A gyűlésen*
- Úgy látszik, Jake Blood is megtisztelt a jelenlétével. - mondta a minisztérium vezetője, mire húztam egyet a vállamon és leültem az asztalhoz. Nagy csend ült a raktárba, de ezt a csendet a tündérek vezetőnője törte meg...
- Minden tiszteletem az öné, de miért hívatott ide minket ilyen sürgősen? - ezt kérdést én is felszeretem volna tenni, de vártam a megfelelő pillanatra.
- Köszönöm a kérdését, Naomi Sunset! Ami azt illeti, azért hívattam ide magukat, mert a várost nagy veszély fenyegeti. A veszély forrása egy olyan misztikus szervezet ami egy bizonyos lényt keres, akár életek árán is. - mondta a minisztérium vezetője, de közbe látszott rajta az aggodalom jele.
- És hol van most az a bizonyos lény? - tette fel a kérdést, a démonok vezetője, Jack Sweeny. Ő az egyetlen a vezetők közül, akivel szót tudok váltani.
- Tudomásunk szerint, nem olyan rég költözött be a városba és a neve pedig Katie Sunlight. - Amikor meghallodtam ezt a nevet, majdnem padlót fogtam, de nemcsak én hanem Naomi is. De amint megszólaltam volna, Naomi közbe vágott.
- Sunlight kisasszony, a legjobb barátnőm. Ő...ő nem lehet egy misztikus lény, valamilyen félre értés történhetett!- Látszott rajta a feszültség jele, bár megértem az érzéseit, de ha tényleg egy varázs lény, akkor az megmagyarázza a különleges kisugárzását is.
- Nagy a valószínűsége annak, hogy Katie egy misztikus lény, mivel a kisugárzásából éreztem. - Ezt kimondva, Naomi olyan képet vágott, mint még soha, felállt az asztaltól és egyenesen a szemembe nézett.
- Mii? Csak nem miattad van bekötőzve, Katie nyaka? Mit tettél vele, csaknem kóstoltad meg a vérét? Te szörnyeteg!! - Ez nagyon szíven ütött, azt hiszi, hogy a vámpírok szívtelen szörnyetegek. Mindig is azt hitte,gyűlöli a vámpírokat de a démonokat is.
- Nem, dehogy épp, hogy megmentettem az életét! Az... - Egyre feszültebb lettem, amint észrevettem, hogy Naomi elővette a pálcáját.
- Az egyik emberem megízlelte a vérét, de semmi több! - mondtam feszülten a minisztérium vezetőjének.
- Te hitvány, gazember! Még a saját embereidet, se tudod féken tartani! - Ekkor nekem támadt és a pálcáját a torkomnak szegezte. Próbáltam elő hívni az erőmet, amivel felégethetek mindent, de ezt észre véve így szólt:
- Ha megmozdulsz, itt helyben végzek veled! - De ekkor egy bölcs hang megszólalt, ami a veszekedésünk végét jelentette.
- Elég, ebből! Nincs időnk egymás torkának esni, meg kell védenünk Sunlight kisasszonyt! Tán nem így van, James Miniszter? - mondta a manók vezetője, Arthur Black, a minisztérium vezetőjének.
- Így igaz, minél hamarább cselekednünk kell! Sunlight kisasszony, megvédésével kapcsolatban, pedig két vezetőt bízok meg, hogy éjjel-nappal figyeljék őt. Ez a két vezető nem más, mint...
~Sziasztok!~
Szerintetek, kik azok a bizonyos vezetők? Kommentben meg írhassátok, hogy kikre tippeltek.💜
Ha tetszett jelezd nekem egy csillagocskával! Úgy 895 szavas lett.
~ További szép délutánt!💜~
VOCÊ ESTÁ LENDO
Misztikus Lények Csatája - (Befejezett)
FantasiaA történet egy MagicCity nevezetű kis városban játszódik, ahol a város négy végében, négy misztikus lény gyülekezet él, emberi alakban és az emberek pedig a város szívében. Ám az emberek nem tudnak a misztikus lények létezéséről, ezért békében élnek...